Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Csemegi József: Herakles-csomó 549-564

ismeretében készültek, a templomkapuzat olaszos, trentói előképekre való formavonatkozásai alapján a trentói csomósoszlopok közvetlen leszármazottainak tekinthetők, — bármennyire is meggondolkoztató az a körülmény, hogy Északolaszország románkori építészetének ez a meglehetősen gyakran alkalmazott épületornamentikai eleme az olasz hatásokban gazdag magyar-román építészetben csak éppen ebben az egyetlen 24. jegyzet folytatása : Herakles-csomós koszorú függ a „Királyok sírja" frízén, Jeruzsálemben, annak bizonyságául, hogy a Herakles-csomós koszorú a temetőművészetbeh itt is szerephez jutott ; a Ming-ői barlangfestéssel azonos szerkesztésű, Herakles-csomós végtelen mustra alkalmazásáról a bethuzsai ,.szobrász esetben került Magyarországon alkalmazásra, — addig a XIII. század első harmadában kifaragott, közelebbről ismeretlen rendeltetésű pannonhalmi kötegpillér-töredék délnémet formakapcsolatokra vall. (9. kép.) Rajta a csomóknak eredetileg funkcionális szerepe erősen csökkent, a bogozás különös módja pedig határozottan a bambergi csomósoszlopokra emlékezteti a szemlélőt. (10. kép.) háza" tesz bizonyságot; a Herakles-csomó helyi, keresztény továbbélését pedig egv ugyanitt látható , Herakles - csomós körkeretbe'f oglalt krisztusmonogramm igazolja. iFr. Benoit : I,'architecture. L'Orient medieval et moderne. Paris 1912 39—

IV,—VIII, és —IX, ábra.) 560