Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Új adatok Aquincum és Pannónia hadtörténetéhez 516-534
üvegipar csúcspontját jelenti a vas diatreta díszedények gyártása. 12 Fezeken az edényeken, a külső részen lombfűrészszerű technikával kivésve, díszes, részben feliratos vagy figurális ábrázolások illeszkedtek az edény testéhez. Előállításuk többféleképen történt. Fődolog, hogy a díszítést véséssel állítsák elő, mert csak ekkor volt eredeti ; az öntöttdíszű és felragasztott hálós edények nem túlélte a IV. századot is e név. 15 így helyes úton járt Kisa 16 , aki az összes vésett díszű edényeket, Köster 17 pedig az összes üveg, esztergapadon készült edényeket illette ezzel a névvel. Zahn szerint ez a név gyűjtőfogalom, nagyon finom és törékeny nemeskő és üvegedényekre és pedig a fúróval munkált, relief díszes színeskő és mélyített díszítésű üvegekre, végül az olyan sima edényekre 2. kép. —- Téglabélyegek Frigeridus dux nevével. számítanak igaziaknak (pseudodiatreta) 13 Az igazi vas diatretumok a legdrágább dísztárgyak közé tartoztak, értékük felülmúlta az aranyét is. Eddig csak azokat az edényeket vettük tekintetbe, melyek alávésett hálódíszítésűek voltak és a kutatók szerint a III. sz. végétől jelentkeznek. Korai fellépésük mellett MorinJean tör pálcát, mások, Behrens, Fremersdorf, Kisa stb. a IV. sz. elejéről származtatják. A vas diatreta név azonban nemcsak a hálós serlegeket illeti meg. A név már Martialisnál is előfordul. 14 Az ő korából pedig nem ismerünk hálós serlegeket. De 12 Kisa, id. m. 627. sk. 1. ; Fremersdorf, Die Herstellung der diatreta. Schumacher-Festschrift 1930., 195. sk. 1. ; Nagy L., A brigetioi vas diatretum. Arch. Ért. XI.IV. 1930. III—123. old. A diatretum teljes irodalmát adom. 13 Kisa, Die Erfindung des Glasblasens. Jahrbuch für Altertumskunde I-, 1907., 1. sk. 1. ; Köster, Techniches aus der antiken Glasindustrie. Berliner Museen. Berichte aus den Preussischen Kunstsammlungen IvXII., 1920., 108. 1. uEpigr. XII., 70. illik, melyek fúró, véső és esztergályozással kapták meg kényes formájukat. 18 Ilyen sima vas diatretumnak tartottam az egyik óbudai késő-római sírban, a Leipziger-cukorgyár területén talált üvegserleget is (4. kép). 19 Igazi vas diatretumok eljutottak Pannóniába is, így Szekszárd 20 , Ószőny 21 , Fejéris Lener-Zahn, Diatreta. Archaeologischer Anzeige 1929., 563. sk. 1. ie Kisa, id. m. 627. old. 17 Köster, id. m. 104. 1. 18 LenélZahn, id. h. 568—569. 1. i»V. ö. Nagy L., A brigetioi vas diatretum. Arch. Ért. XLIV., 1930., 120. 1., 86. kép. Itt bőven tárgyalom e kérdést. Bud. Tört. I., 661. 1. CVII. tábla, 2/a, 6. kép. Ezen serlegtípushellenisztikus előképeire 'lásd: Zahn, Hellenistische Relief gefässe aus Südrussland. Jahrb. d. kais. deutsch. Arch. Inst. XXIII., 1909., 70. old., 30., 31. képek. Dragendorff, Die arretinische Vasen und ihr Verhältnis für augusteischen Kunst. Bonn. Jahrb. 103., 1898., 87. sk. old. ; Praehist. Zeitschr. IV., 132. sk. old. 20 A szekszárdi diatretumnak gazdag irodalma van. Kalauz a Régiségtárban (Magy. Nemz. Múz.) 1912., 162. old. Kisa, id. m. 609. old. ; Nagy L., Arch. Ért. XlylV., 1930., 116. sk. old. Újabban Radnóti összeállíttatta és a feliratot helyesebben olvasta. 21 Nagy L., id. h. 111. sk. old. 537
