Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Új adatok Aquincum és Pannónia hadtörténetéhez 516-534

megye 32 , Daruvár 23 területéről ismerünk ilyeneket. Természetes, hogy az ilyen díszedények, melyeket csak tehetősek vásárolhattak, hamar találtak utánzásra. A véséssel, fúrás­sal előállított és esztergályozással készített hálós keretet felforrasztott üvegfonállal igye­keztek utánozni. Azonban az ilyen másolatok is ritkák. Behrens ismertetett először egy kis darabot 24 és ő állapította meg ezen üveg­fajta sajátos helyzetét az antik üvegműves­ségben. Ez a darab Hohenhülsenből (Kr. Worms Rheinhessen) származik és már Kisa is foglalkozott vele. A nyugati, kölni vas diatretumok anya­gának színe fehér, mely a IV. század új felfedezése s a mangánt tartalmazó barnakő (Braunstein) felhasználásával volt elérhető. 25 A mi darabunk anyaga, színezése elüt a kölni importokétól, zöldesbe játszik. 26 ^ így talán helyi utánzásra is gondolhatnánk. Ha ezt elfogadhatóvá tudnánk tenni a jövőben elő­kerülő leletek alapján, akkor egy üveg­műhelyre mutathatnánk reá, minden való­színűséggel Aquincumban. Ez a műhely a budakalászi őrtorony építési ideje és pusz­tulása közt működött az i. u. IV. század második felében. Itt jegyezzük meg, hogy az aquincumi polgárvárosi ásatások (Pap­föld) több helyén is találtak összeolvadt üvegrögöket, rosszul sikerült összeolvadt üvegedények társaságában. Egy ilyen mű­hely nyomát 1925-ben találtam meg a polgár­városi macellumtól délre, a nagy út mentén, egy kis bronz-öntőműhely közelébeu, de ez időben j óval korábbi, s az i. u. II. század végén vagy a III. század első felében működött. Üvegtöredékünk formára a vas diatretu­mok közül legközelebb áll a fej érmegyei töre­22Hampel, Arch. Ért. XIX. 1899., 16—18. old. Nagy L., Arch. Ért. XI.IV., 1930., 118. old., 85. kép ; U.az Pannónia. Sacra 'Szent István Emlékkönyv. 23 Kisa, id. m. 616. sk. od. 24 Behrens, Mainzer Zeitschrift XX— XXI. 1925/1926. 76. 1., 29. kép. Kisa, id. m. 621. 1., 222. kép. 25 Freinersdorf, Römische Gläser aus Köln. Museum und Öffentlichkeit. Studien aus den Kölner Kunst­sammlungen. VII., 1928., 7. o 26 A kölni későkori import legszebb aquincumi darabja a gladiátor-díszes pohár, irodalmát lásd Nagy L. Bud. Rég. XII., 1937. 193. sk. 1., 10—12. kép ; U.az Bud. Tört. I. 564. 1., TXXXII. tábla, 1. sz. dékliez (5. kép). A mi darabunkon azonban a serleg felső részén a kiemelkedő és alá­vésett betűket vonalas díszítés helyettesíti. Poharunk testén a hálót vésés pótolta, s mint már említettük, igy azt a díszes edényt, melynek darabunk gyenge utánzata, valóban megilleti a vas diatretum elnevezés. A fejérmegyei vas diatretum alakját el tud­tuk képzelni. 27 liehet, hogy talpa volt, mint a Leipziger-gyárban talált serlegnek. 28 De feltételezhetjük azt is, hogy nem volt talpa, mint az összes pannóniai diatretumoknak, a szekszárdi kivételével, melynek alsó részén az odaforrasztott delfin- és csigadíszek egy külön tartó használatát feleslegessé is tették, mert a serleg így delfin- és csigalábon állhat, így egy fémből készült tartója is lehetett volna, ú. n. eyyvd'tjkr]. A bronzból készült üvegtalpak nagy számban ismeretesek 29 s használatuk nagyon elterjedt lehetett. Üvegpoharunk teljes alakjára idézhetünk egy aquileiai serleget is, melynek formája egyezik darabunkkal és kecses talpa van. 30 A budakalászi késő-római üvegserleg­töredékünk, mint vas diatretum utánzás nem áll egyedül. A mainzi Zentral-Museum őriz egy frank uralom korából való poharat, melynek felső részén a felírást, alul pedig a hálódíszítést lapos reliefben utánozták. 31 Egy hasonló darab Normandiából isme­retes. 32 Budakalászi darabunk így korban a valódi diatretumok és a frank leletek közti átmene­tet adja meg. 27 Nagy L., Arch. Ért. XTIV. 1930., 116. sk. 1. 2s Változatos, talpas poharakat, melyeket a kiegé­szítésnél tekintetbe vehetünk, hoz Fr. Fremersdorf, Die Henkelkanne von Cortil-Noirmont im Brüsse­ler Museum, eine kölnische Arbeit. 1/ Antiquité Classique, VII., 1938., 201. sk. old., Taf. XV., XVIII., XIX., Abb. 5., 6., 11., 14. U.az, Römische Gläser mit buntgefleckter Oberfläche. Festschrift für August Oxé. 1938., 116. sk. old., 14. tábla, 7. szám. U.az, Zum Kantharos Disch-Sangiorgi, Jahrbuch des deutschen Archaeologischen Institu­tes. Arch. Anz. 1931., 115. sk. old., 1-, 5., 6., 7. képek. 29 Pic, Die Urnengräber Böhmens. Taf. LUI., 2. 3., Taf. TV., 19. Bő irodalmat ad. 30 Fr. Fremersdorf, Der römische Guttrolf. Arch. Anz. 1931. 131. sk. oldal. 10. kép. 3i Behrens, Fränkischer Glasbecher mit Inschrift. Germania XIII., 1929., 195—196., Abb. 1—3. 32 Dévüle, Histoire de l'art de verrerie dans l'anti­quité, 1871., t. 75., 3. 538

Next

/
Thumbnails
Contents