Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Patek Erzsébet: Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából 501-515

nián kívüli fentebb felsorolt és tárgyalt hüvelyalakú biztosítószerkezettel ellátott kapcsolótűk a T-alakú hagymafejes fibulák tipológiailag korai csoportjához tartoznak, azokhoz tehát, amelyeknek datálása a i. sz. u.-i. III. sz., főleg pedig e század első fele.

25 Fentebb említettük a rätiai limescastellumokból előkerült kapcsolótűket. (Zugmantel, Niederbieber) Tekintettel arra, hogy ezen erődöket a III. sz. közepén már feladták, római leletanyagukat is ezen időpontig bezárólag lehet datálni. Hazai anyagunkból ezt a tényt támasztja alá az Aranyhegyi-árok menti 145 sz. sír fibulája is, amelyet Claudius caesar középbronzával együtt helyeztek a sírba. így ez a kapcsolatit a Pannóniában felszínrekerült biztosítószerkezettel ellátott fibulák közül a legkorábbi. Az ilyenformájú biztosítószerkezetek aránylag ritkák és ezeket főleg a díszesebb elsősorban ezüst fibuláknál alkalmazták. A 6. képen bemutatott aquincumi példány éppen a fibula egyszerű kivitelével tér el az analóg daraboktól. Pannóniában a legnagyobb közkedveltségnek a lemezalakú biztosítószerkezetek örvendettek (2. kép). Ez már tipológiailag későbbi forma, alkalmazása a kifejlett hagymafejes fibulákon konstatálható, amelyek általában a IV. sz.-ra tehetők.

26 A pannóniai darabok közül datáló leletek társaságában került felszínre a katalógusban II. 45. sz. alatt közölt fibula, amely Iovianus, (363—364) I. Valentinianus és Valens, (364—378) valamint Gratianus (367—383) vereteivel képezett összefüggő leletet. A ságvári sírmezőt a pénzmellékletek tanúsága szerint a Konstantinusi dinasztiától Gratianusig lehet datálni

27

, így az innen kiásott és a katalógusban II. 50. sz. alatt felsorolt fibula szintén IV. századi. Ugyancsak a római hódítás utolsó szakaszát jellemzi a biztosítószerkezetek 3. változata is. (3. kép.) A 2. és 3. változat egy25 E fibulatipus datálását 1. Kovrig I., A császárkori fibulák főtipusai Pannóniában. Diss. Pann. Ser. II. No. 4. 25. skk. 1. és Patek, I. m., 70, 71. 1. 26 E típus datálására vonatkozólag 1. Kovrig, I. m. 25. 1. és Patek I. m. 71. skk. 27 I,ásd : Radnóti A., Római kutatások Ságváron (Aschaeologiai Értesítő U. F. 1,11. köt. 156. 1.) mással párhuzamosan jelentkezik. Mind a kettő igen gyakori. Alkalmazásuk a kifejlett formájú hagymafejei" fibulák csoportjába tartozó egyszerű daraboknál figyelhető meg. Eddigi ismereteink szerint hiányoznak Pannóniában azok a fibulák, amelyeket B. Saria cikkében »Fiebeln mit abnehmbaren Puss« cím alatt tárgyal. Ezen daraboknál a kapcsolótti két részből áll. Az egyik a teljes fibulatest tűtartó nélkül, a másik pedig egy— a lábra ráhúzható — hüvely, amely egyúttal a tütartót helyettesíti. A Sariánál publikált belgrádi és spliti múzeumok egyegy darabján kívül a hasonló fibulákról hallgat a szakirodalom. Lehetséges, hogy csak lokális megoldásnak kell tekintenünk ezt a változatot, amely éppen nehézkes kezelése miatt nem terjedt el általánosan. A fentebb tárgyalt biztosítószerkezeteket a római hódítás legvégén egy újfajta rögzítő szerkezet követi. Az ilyen kapcsalótűknél a fibula egyik csavarmenetre járó oldalgombjához tengely tartozott. Ezen vezették át a tűt, miután ezt már előzőleg belehelyezték a teljesen zárt tűtartóba. Ezen kapcsolótűket aztán mindaddig nem lehetett ismét kinyitni, amíg az oldalgomb kicsavarásával szabaddá nem vált a tű. (4. kép.) Az ilyen formájú biztosítószerkezet a hagymafejes fibulák azon késői darabjainál lép fel, amelyeknek jellegzetessége az, hogy rövid kengyelhez feltűnően hosszú, keskeny fibulaláb csatlakozik. A láb többnyire áttört munkával díszített és hátoldalának csak a közepén helyezkedik el az egészen keskeny, zárt, csőalakú tűtartó. Többnyire díszes, nem ritkán arany, vagy aranyozott fibulák tartoznak ebbe a csoportba. Pannóniában hasonló biztosítószerkezettel ellátott fibulát a római impérium korából nem ismerek. A szakirodalomban publikált hasonló stílusú fibulákról is az állapítható meg, hogy ezek a i. sz. u.-i IV. sz. végén, főleg azonban már az V. században voltak használatosak.

29 Ezek a kapcsolótűk a 28 Hugo Mötefindt, Zur Geschichte der I,öttecbnik in vor-und frühgeschichtlicher Zeit. Bonner Jahrbücher 123. (1916) 151. skk. 29 Childerich frank király (4-481) doornicki arany fibulája. (Irodalmát 1. J. J. Chiflet, Anastas 507