Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

darabról tudunk az alsóausztriai Hörnsteinből.

13 Itáliában való előfordulásáról a kolozsvári múzeum egyik hagymafejes fibulája tanúskodik.

14 A dalmáciai Krupából felszínre került darabról Abramic irodalmi közlése tájékoztat.

15 B. Saria a spliti Városi Múzeum számos hasonló példányáról emlékezik meg.

16 Ugyancsak ő publikálja a belgrádi múzeumban őrzött és a Morava menti Orasacból

17 továbbá a Sirmiummal szemben fekvő Mala Mitrovica

18-ból származó analóg darabokat. Az erdélyi Porolissum (Moigrad) leletei közt is feltűnik a tárgyalt típus,

19 amellyel párhuzamba állítható a kolozsvári múzeum egy másik hasonló darabja. B két utóbbi kapcsolótűre külön is fel kell hívni a figyelmet, amennyiben a provinciális hagymafejes fibulák csoportja Erdélyben csak egy-egy szórvány lelettel van képviselve. A hajdani Dácia területéről, amely a hagymafejes fibulák divatjának idejében már többé nem római, a provinciális ízlés eme dokumentumai csak ezzel a két példánnyal van képviselve anyaggyűjtésemben.

21 Ezen pannóniai és Pannónián kívüli analógiák ismertetése után térjünk vissza a tárgyalásunkhoz kiindulópontul szolgáló aquincumi fibulákhoz. Az arany ár oki és a 6. képen bemutatott másik aquincumi fibula a biztositószerkezetneknek u. azt a formáját mutatják. (1. kép.) Egy másik változatot (2. kép.) ismerhetünk meg a Fillér-utcai és pomázi (7. kép.) kapcsolótűn. Teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy ismeretes Pannóniában a fibulazáródás biztosításának egy további 13 Schneider, Arch. Epigr. Mitt. X. 40. 1. 14 c. Kolozsvár M. Inv. 1034. r. Olaszország ae. Ion. 8-9 cm. is A bramic, Jahreshef te des Österreichischen Archaeologischen Institutes in Wien. XII. (1909.) Beiblatt 44. 1. 18. ábra. 16 B. Saria I. m. 76. 1. 17 B. Saria I. m. 76. 1. 4. ábra. 18 B. Saria I. m. 77. 1. 6. ábra. 19 c. Kolozsvár M. Inv. Nr. 1636. r. Porolissum ae. Ion. 9-2 cm. 20 c. Kolozsvár M. Inv. Nr. 1635 r. Erdély ae. Ion. 7 cm. 31 L. Patek, I. m. 73. 1. változata is. Ez utóbbi esetben ugyanis a fibula kengyel és láb találkozásánál a tűtartón belül kis szegecske található, amely meggátolja a tű kinyílását. A fibulát csak az esetben lehet ismét kinyitni, ha a kis szegecskét visszatoljuk. (3. kép.) A fibula tűjének ilyenfajta rögzítését B. Saria mint a leggyakrabban előforduló biztosítószerkezeti módot említi, utalva a belgrádi és zágrábi múzeumok hasonló fibuláira.

22 Thracia területén való előfordulását mutatja a szófiai múzeum egyik hagymafejes biztosítótűje.

23 A pannóniai fibulaanyagban több példánnyal van képviselve a biztosítószerkezettel ellátott fibulák ezen csoportja. Elsőnek kell említenünk a ságvári sírmező 26. sírjából egyéb melléklettel együtt felszínre került hasonló fibulát. (V. ö. Katalógus III. 1.) amelyhez csatlakoznak még a dunapentelei, pettaui, berndorfi, hosszúhetényi hasonló típusú kapcsolótűk. (V. ö. Katalógus III. 2—5.) Végül még utalnunk kell a MNM., a bécsi Kunsthistorisches Múzeum, veszprémi és pécsi múzeumok lelhelytelen, de e tárgyalt csoport keretébe tartozó darabjaira. Ezeknek lelhelyéről ugyan csak annyit tudunk, hogy Pannónia területéről valók, de figyelembe kell őket vennünk, ha ezen fibulák elterjedési statisztikájáról is helyes képet akarunk alkotni. (V. ö. Katalógus III. 6—11.) Fentebbi tárgyalásunk után összegezve az eredményeket megállapíthatjuk, hogy provinciánkban a T fibulákon a római korban a fibulazáródás megrögzítésére három fajta biztosítószerkezetet használtak, az eddig felszínre került leletek tanúsága szerint. E három változat pedig 1. a tűtartóba a talp felől felcsúsztatható hüvely, 2. kis szeg körül mint tengely körül forgó lemez és 3. a tűtartó kengyel felöli végén elhelyezett kis csapszeg. (V. ö. 1. 2. 3. képek.) E három változat közül tipológiailag a hüvely alakú biztosítószerkezet a legkorábbi.

24 E megállapítást támasztja alá egyfelől az a tény, hogy mint a pannóniai, mint a Pannó22 B. Saria, I. m. 75. 1. 2. ábra. 23 c. Szófia M. Inv. Nr. 439. r. Vetren ae. Ion. 8. cm. 24 1. B. Saria, i. m. 74. 1. 506