Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Járdányi-Paulovics István: Prometheus alakja óbudai kőemléken 473-477

Calvin-utcai református templom alatt rejlő középkori kastély tói ( ? ) olyan fontos tít vezetett ide, a Dunapartra (egy átkelő helyhez, ami nem lenne meglepő a készülő óbudai híd helye tőszomszédságában), a rómaikori legiótáborhelynél kialakult, a hagyományban továbbélő, dunai átkelési lehetőség közelében, amelyet az első létesítés után még két ízben újítottak meg, magasabbra feltöltött (nyilván a Duna vízszintjének az emelkedése folytán, mivel itt a Duna-parti gáttöltésén vagyunk) talajon. E szerint hosszú évszázadokon át vitt ki út ezen a helyen a Dunához.

9 9 Ezen ásatási területünkön elszigetelten még más pontokon is találtunk olyan falmaradványpkat, amelyek középkori eredete igen valószínű. így a Lajos-utca 173 számú ház pincéjében 80 cm széles falazat került elő (60' cm magasságban maradva meg). Habarcsa szétmálló, gyenge mésztartalmú. A faldarab tövében három db (i. k. u.) XV. századi edénycserép szintén feltevésünk mellett szól. A fal mentén 140 cm átmérőjű gödör nyomaira akadtunk. Összesítő alaprajzunkon (1. kép) az V. és a II. számokicai jelzett faldarabok származhatnak a római kornál későbbi időkből. Az utóbbemlített falazat (vastagsága 95 cm, 2-5 méter hosszúságban tárhattuk fel), amely az I—

II. számokkal jelölt ókori falba fut bele, ifj. Csemegi József építész szerint tipikusan nem rómaikori, hanem románkorra jellemző, agyagbarakott fal, amelyből azonban mindössze két sor kőtömb maradt meg. Ezen középkorból eredő faldarabok követésére nem volt lehetőség. A Lajos-utca 189 sz. ház telkén az egyik pillér felett (egy méter mélységben a mai " talajszint alatt) került napfényre fehérszínű cserépfazekunk (17/3 kép). Ugyanitt, ebben a rétégben találtuk II. Miksa cseh »Weisspfennig«-jét, 1575-ből, amely ennek az edénynek a korát szerencsésen határozza meg. A 17/1. kép középkori fazeka a Lajos-utca 177 sz. alatt került elő (eredetileg nyers téglaszínű, égetési foltokkal). Ásatásaink kapcsán szórványosan még a következő közép- és újabbkori érmék jutottak birtokunkba : XV. századi török akcse, V. László ép dénárja (CNH. II. 194. C), I. Mátyás alig kopott ezüst dénárja (Kulcsár-utca, CNH. II. 235A B-S), II. Lajos ezüst dénárja (L-G 1521, CNH. II. 308 A), I. Ferdinánd alig kopott dénárja (H-B 1537, egykori hamisítvány?), I. Lipót ezüstözött réz 15 krajcárosa (1661-ből, korabeli hamisítvány, a Lajos- és Kulcsár-utca sarkán), II. Ferdinánd (?) erősen kopott érme, nürnbergi játékbárca a XVIII. századból {négy lyukkal). Egyébként nyilván az egykori dunaparti rómaikori temetőből valók azok a feliratos, domborműképes síremlékek és más, sírépítményekhez tartozó kőtárgyak, amelyeket (túlnyomó részben a lebontott házak falaiból szedve 'ki azokat) innen szereztünk meg az Aquincumi Múzeum számára (Budapest Régiségei 13, 1943, 343 és 11. kép). A Lajos-utca 179 sz. háztelek végében = Óbudai-rakpart 15 szám alatt egy küszöbkövet fordítottunk fel, amely rómaikori síremléknek bizonyult (mag. 100, szél. 43, vast. 38 cm : előbb id. mű 342. o., 5. kép). Ugyanebből a dunaparti temetőből hurcolhatták el egy sírkerítés emberalakos domborképpel díszített oldalfalát (mag.: 112, szél.: 46, vast.: 26 cm, fényképe: előbb id. Most vizsgáljuk meg behatóan mindenekelőtt a nagyjában teljesen tisztázott alaprajzú, nyilt csarnokos építményünk méretarányait. Az 1. képünk,

10 amelyen minden korabeli és minden rétegben talált építkezés falmaradványai (három, esetleg négy periódus építészeti emlékei) egymás mellett és egymásra mérve és térképezve láthatók, kissé zavarosan hat, ezért bemutatunk egy olyan alaprajzot, amelyen (5. kép) csak az I. építkezés

11 romjai vannak felvéve. Nyílt csarnokos építményünk kiterjedése É-D-i irányban biztosan 58-8 (esetleg 80-7), K-Ny-i irányban (a három sor oszloppal együtt) 19-5 méter. Egy-egy helyiség hossza (belső tér) 7-4—7-6 méter (az É-i záróhelyiségé 6-8), szélessége

12 4-1 méter. A hármas pillérsor 7-8 méter széles területsávot

13 foglal el. A Ny-i zárófal vastagsága 1-4, az mű 341. o., 4. kép) és feliratos tábláját (Tanúim. Bpest múltjából 8, 1941, 8. kép) a legújabbkori házak építésénél való felhasználás végett. Azonban ez a temetkezés a Dunaparton toyábbtartott D-i irányban. A Rupp Imre-utca utolsó házai előtt (ma ezen utca és az Óbudai-rakpart is az »Árpád fejedelem útjának« a részei) a csatornacső fektetése alkalmával húzott árokban került napfényre (a 118 sz. ház előtt) egy batáv katona sírköve (fényképe : előbb id. mű 7. kép), majd 12 csontváz és hét téglasír. A csontvázak mellett leletekhez nem volt szerencsénk. A téglasírok közül hatban voltak mellékletek. A téglák bélyegei, az érmek és a többi kis leletek általános korhatározó jellege alapján az i. k. u. III. és IV. századból valók ezek a sírok. io összesítő alaprajz az egész ásatási területről. 11 A Lajos-utca 179 és 181 sz. házak pincéiben és udvarain húzott árkainkban már nem volt szerencsénk olyan biztos falnyomokra akadni, amelyek az egy helyiségsoros és három pillérsoros építmény folytatását déli irányban megnyugtatóan igazolhatták volna. E szerint lehetséges, hogy az összesítő alaprajzon VII—

XVIII. számokkal jelölt helyiségek és pillérek csak a mi képzeletünkben léteznek és ennek folytán a K1K2K3K4 kapura sem volt szükség, mivel a K2K4 pontoknál kiugró támpülérben végződött volna a Ny-i zárófal. Azonban ifj. Csemegi József szerint az I, III—

IV. számokkal jelzett falmaradvány is beletartozott volna a három sor pilléres építménybe és ezért az alaprajzon, amelyet ő volt szíves feltérképezni, ezen felfogásának megfelelően töltötte ki rajzban azt az űrt, amely a három építmény közt a térben és papíron is mutatkozott. Mi bár megengedjük, de igazoltnak és nagyon valószínűnek nem látjuk ezt a feltevést. 12 Az ajtónyílás az oszlopsorok felé 5-8—6-1, a mai Lajos-utca felé, tehát Ny-ra 2-85 m, A feltűnően vastag, körös faldarab 33-6 (esetleg 8-5 m-re, ha három szobával mégis megtoldanók képzeletben a helyiségsort) méter távolságra fekszik építményünktől. 13 Az első oszlopsor 4-9—5-1, a kis pillérek sora ehhez még 2-2, a harmadik sor mindehhez még 1 m távolságra van a helyiségsortól. A nagyobb, négyszögű pillérek oldalhossza 1-5—1-75, a kis pilléreké 1 m. 482