Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

É-i végénél,

14 ahol támpillérré erősítették

15

, 1-7 méter. Három pillérsoros, egy sor helyiségből álló építményünk valószínűleg nyilvános intézményül, épületül szolgált. A II. építkezés végrehajtói arra törekedtek, hogy a pillérek közt húzott falakkal

15 és hypocaustum (padozatalatti fűtés) létesítésével (?) több lakóhelyiséget (ostrom, elpusztulás utáni lakásínség !) nyerjenek. Felül : 4. és 7. kép. Alul: 6. kép. Keresztmetszetek az ásatások rétegeiről. 14 Nyílt csarnokos építményünk É-felé biztosan lezáródik a rajzban megadott módon, mert erre ásatással tisztázhattuk, hogy a Kulcsár-utca úttestén túl már egészen más rómaikori építmény foglal helyet. 15 Az egyes helyiségek oldalfalai három esetben 2-1, két esetben 1 -2 m vastagok. A nyitott csarnok felé határoló falak szélességei 1-2—-1-6 m közt váltakoznak. A XVIII és XIX. sz. helyiség elválasztó fala vastagabb, ami arra mutathatna, hogy ezen fal már lezáró szerepet vitt D-i irányban és így a VII—

VIII. és a XVIII. sz. helyiségek valóban nem léteztek volna, de tekintetbe kell vennünk, hogy a XXII—

XXIV. sz, szobák elválasztó fala ugyanilyen széles, a nélkül, hogy zárófal lett volna. A XXIX és XXV számmal jelzett pilléreknél a bolygatatlan talajrétegig leáshattunk.

16 A XXIV, számú helyiségben a II. 15 A lakásokat elosztó ezen falak vastagságai 40, 45, 50, 55, 60, 65, 85, 90 és 145 cm (utóbbi, feltűnő szélességben az alaprajzon I,VI számmal jelölt ]§Ny-i saroknál egy zárófal szerepét vivő fal épült). Talán a III. építkezési periódusból származható, I,XIII számmal jelzett két sor kőrakás (csatorna?) 65 cm széles. 16 Előbbi fennmaradt részének a magassága 130 cm, az anyatalajból 85—90 cm-re állott ki. Utóbbi pillérből 123 cm magas falazat maradt 483