Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Fehér Zsuzsa: A Fővárosi Képtár kiállításai, 1947-49 427-436

a pécsöli (Zala т.), az árpási (Győr т.) és a zsegrai (Szepes m.) templom is, valamint az 1937-ben a Rudas-fürdőnél kiásott Szt. Gellért templom.

7 Olyanra azonban még a Kárpátmedence területén sincs tudtunkkal példa, amelynél a torony a szentély fölé volt építve. Itt persze az ú. n. huszártornyokat, amelyek a tetőzet nyergén ülnek, nem vesz.; . szűk figyelembe. A békásmegyeri »Pusztatemplom« tornya a szentélyre volt ráépítve. À toronynak ma már híre-hamva sincsen. Rómer és Arányi még látták a maradványát. Rómer 36'-nak írja akkori, már szinte csonka állapotú magasságát (kerek 11% m.). Palai többnyire terméskőből épültek, bár, itt-ott római eredetű, téglákat is lehet látni. A sarkok durván faragott kövekből készültek. A hajó belső méretei egyik oldalán 11 35, 7 Ird. Garády S., Budapest területén végzett középkori ásatások ismertetése, Bud. Rég. XIII. 1943. 184—193., 10. kép. a másikon 11-50 m hosszú, 6*50 m széles, a falak vastagsága 0-80 m. A szentély belső / szélessége 3-95 m, hossza a diadalívvel együtt 5-00 m. Falvastagsága 1-10—1-17 m. A szentély északi oldalán volt valószínűleg a sekrestye. Ennek a helyénmost jégverem van. Legmagasabb a hajó nyugati fala, amelyen még az oromablak alsó fele is látható, valamint a mennyezetgerendázat és a zenekari páholytartók lyukai is jól láthatók. A szentély Rómer leírása szerint átmeneti stílusnak megfelelő boltozattal volt fedve. A templom korára mai állapotában legfeljebb a szentély alakjából lehetne következtetni. Érdekes, hogy a templom korára nézve Rómer és Arányi között ellentét mutatkozik.

8 Rómer szerint az ablakok »keskenyek és csúcsívesek, egészen a XIV, század jellegével bírnak.« Arányi viszont a templomot 8 1Д Rómer id. cikkét és Arányi jelentését. 3. kép. . ; A Puszta-templom mai állapota a Benárd-villa hozzáépítésével.