Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Patek Erzsébet: A fővárosi múzeumok kiállításai, 1946-1948 : Budapest multja kiállítás 417-426

őszintén, leegyszerűsített formában tárja elénk a magyar sorsproblémákat. Októberben nyitottuk meg a »Száz magyar művész« című kiállításunkat. Ezúttal az élö magyar képzőművészet eredményeit sorakoztattuk fel. A realista hagyományok és a nagy mesterek munkásságának megismerése után a közönség látni akarta, mit tanultak ezekből ifjú tehetségeink, hogyan állunk a szocialista realizmus kialakulásával, milyen reményekkel nézhetünk a jövő felé? Mindháromra feleletet kaptunk a tárlaton. Természetesen egységes képről beszélni nem lehetett még. Művészeink egyéniségük és szocialista magatartásuk arányában értek el eredményeket. Az új művészet bírálásánál külön kellett választanunk pl. a monumentális műfajokat, amelyekben kétségtelenül előbb mutatkozik fejlődés. A kiállítás legfontosabb pozitívuma volt az absztrakció végleges kiküszöbölése, a formalizmusok maradványai ellen erőteljesebb végső küzdelem elindítása. A »Száz magyar művész« bemutatása tanulságos volt egyrészt a művészek számára, hiszen közvetlenül kapták munkásságuk kritikáját, másrészt tájékoztatta az érdeklődőket fejlődésünk egy fontos fázisáról, melynek segítségével a további eredmények jelentőségét fel tudtuk mérni. Az 1949-es esztendőt emlékkiállítással kezdtük : Szabados Jenő életművének bemutatásával. Ez, a 29 éves korában keleti fronton elhunyt tehetséges fiatal mester nagyszerű bizonyítékot szolgáltatott arranézve, milyen festészeti eredményeket hozhat az olyan magatartás, amelyben a művésznek bensőséges kapcsolata van a külvilággal, a társadalommal, a munkával, amely körülötte folyik. Az a tény, hogy figyelmesen szemlélte a körülötte zajló életet, hogy jól megfigyelte a részleteket, képessé tette a jelenségek közvetlen, valósághű ábrázolására. Állandó kiállításunk ez év májusában nyilt »Magyar otthonok« címmel. Mint már elöljáróban mondottuk, ez a kiállítás sikeres próbálkozás volt az első marxista szemléletű összeállítás megrendezésére. Ez esetben a muzeológus tevékenység elhagyta a szakma zárt körét. Sűrített összefoglalást ad a magyar művelődés egyes korszakairól, az elmúlt 300 esztendő társadalmi összetételéről. Bútorokon, berendezési tárgyakon, képzőművészeti alkotásokon keresztül ízelítőt kaphatunk a magyarság életmódjából, egyes korok szellemiségéből, a társadalomban rejlő belső ellentmondásokból. Az interieurökben elhelyezett képek és szobrok pedig arról tanúskodnak, milyen elválaszthatatlanul összefügg a társadalmi problematika a korabeli képzőművészeti törekvésekkel, mennyire fontos politikai szerepe lehet a művésznek, ha minden időben megtalálja a helyes tennivalókat. Az elmúlt esztendőben időszerű kiállítások céljára — sajnos, csak rövid időre — megszereztük a Sztalin-téri Rózsa Miklósszalont, amely rendkívül alkalmas volt mozgékony rendezvények befogadására. Itt mutattuk be többek között Durai Tibor legújabb munkáit és a Barabás Miklós-emlékkiállítást. Az előbbi tárlaton a Parisból hazatért ifjú festő munkáin keresztül alátámasztást nyert az az igazság, miszerint is a jó mesterségbeH felkészültség szükségszerűen a realizmus felé vezet. Éppen nyugaton, az imperializmus romboló levegőjében tudatosodott Durai Tiborban a valóságábrázolás szükségessége és a szellemi anarchia indította arra, hogy elvesse a formalizmusok önellentmondásait. Munkássága egyre emelkedő irányvonalat mutat, kiváló mesterségbeli készsége mind közelebb viszi a szocialista realizmus megvalósításához. A Barabás Miklós-emlékkiállítással a magyarsághoz mindvégig híven ragaszkodó és az itthoni nehézségeket vállaló festő emlékét elevenítettük fel, aki gazdag és sokoldalú művészi tevékenységével az elsők közé tartozott. Felszabadultabb technikájával, emberibb magatartásával egyfajta naiv realista szemléletet tanúsított. Divatossága és f elkapottsága arcképeinek szólt, a haladást ezzel szemben éppen kevésbé elismert vízfestményeivel és életképeivel szolgálta. 1949 februárjában és márciusában a szovjet kultúrhónap keretében mutattuk be a Nemzeti Szalonban »A magyar nemzeti fes431