Budapest Régiségei 15. (1950)
Radnóti Aladár: Római igaveret a Gellérthegyről 27-43
27 A vorselaari veret : 24. jz-ben id. 11. 23 tábla. — A bacchikus hatásokra : u. o. 352 skk. 28 Néhány vereten bacchikus hatásra az oroszlánpár helyett párducok kerülnek, pl. a louvrei veret: A. de Ridder, id. h. 29 A.L. Abaecherli, Bolletino dell'associazione internazionale studi mediterránéi 6, 1935—36, 1 skk; v. ö. 24. jz-ben id. h. 349 sk. 30 I. Welkow, id. h. 199, 276 k. 31 E. v. Mercklin, Jahrbuch des Deutsch. Archäologischen Instituts 48, 1933, 131, 32. sz., 52 k. 32 A szófiai Nemzeti Múzeumban, leltári sz. 1701. 33 I. Welkow, id. h. 191, 3 sz., 262 k. 34 Erre a hasonlóságra már utal E. v. Mercklin is (id. h.). 35 G. Seure, Bulletin de la Correspondence Hellénique 49, 1925, 418 sk, 51—52 sz., 6 k.; A . Babelon —E. Blanchet, id. h. 652, 1974 sz. 36 Lelt. sz. VI. 913. 37 I. Welkow, id. h. 205, 286 k. 38 A patkós véreteket említi E. v. Mercklin a catal-tepei kocsiból (id. h. 132). A kocsilelet más emaildíszes vereteit közli 24. jz-ben id. h. 30 tábla. 39 24. jz-ben id. h. 357 sk, v. ö. Fr. Henrv, Préhistoire 2, 1933, 65 skk; 7. Sellye, Les bronzes émaillés de la Pannonié romaine (Dissertationes Pannonicae IL 8) 1939, 31 skk. 40 Jahrb. f. Alt. 4, 1910, 115. 41 Bonner Jahrb. 111/12, 1904, 410: W. Kubitschek, id h. 115, 1 jegyz. 12 Bull. Corr. Hell. 49, 1925, 418 sk. 43 Jahrb. d. Deutsch. Arch. Inst. 48, 1933, 131. 44 Megpróbálkozott a rekonstrukcióval a thrákiai kocsikkal: G. Seure, Bull. Corr. Hell. 25, 1901, 185 skk; 28, 1904, 231 skk ; a pannoniaiakkal pedig Gaul K., Arch. Ért. Uj f. 9, 1889, 193 skk; 10, 1890, 97 skk. 45 A lószerszámhoz tartozó iga jellegzetes vereteiről legutóbb : Serta Hoffilleriana 1940, 309 skk. 46 Id. h. 310, 22 t., 4 és 23 t., 6. 47 Id. h. 313. 48 Az iga felhajló végein alkalmazott áttört véreteknek tartom, két veretet az oresáci kocsileletből id. h. 312, 24 t., 1—2), a markovoi veretet (u. o. 316, 28 t., 3), ennek közeli analógiáját Mundolsheirnból (u. o. 315; R. Henning, Denkmäler der elsässischen Altertumssammlung zu Strassburg 1912, 38 táb., 11—12). Egyszerű borítás ugyanezen a helyen alkalmazva, pl. a nagytétényi kocsi (Pannónia) hasonló gyeplőkarikás veretei id h. 315, 26 táb., 4—-5), v. ö. az iga-ábrázolásokat (u. o. 31—34 táblák és 1 ábra). 49 A jamboli veret szekrényén ülő két karika, tekintetbe véve elhelyezését az iga végén, a gyeplőszár vezetésére szolgált. •—• A Vardar völgyében talált kocsilelet két veretet is az iga végén alkalmazott borításnak tartom (G. Seure, Bull. Corr. Hell. 28, 1904, 213, 3 k.). A széles borítás az iga tetejére szögezve a kiemelkedő hüvelybe az iga felfelé hajló vége került. A hüvely két oldalán alkalmazott spirális dísz összehasonlítva a brigetioi oroszlános veret analóg díszítésével árulta el, hogy ez a veret is a patkós-véretekhez hasonlóan lett alkalmazva. (W. Kubitschek, Jahrb. f. Alt. 4, 1910, 116, 2 k.). A veret oldalán látható lapos bujtató, ugyanúgy a gyerlőszár vezetésére szolgált, mint a jamboli veret karikái. 50 W. Massow, Die Grabmäler von Neumagen 1932, 141, Abb. 91 ; Serta Hoff. id. h. 31 tábla. Innen az 5. kép. 51 Feltűnő, hogy a pannóniai temetési kocsikhoz tartozó iga veretek között eddig nem fordult elő a patkós ver'et, így a zsámbéki kocsinál sem. Ez mutatja, hogy Pannoniában egy egyszerűbb iga volt elterjedve, megvolt a nehéz patkós-verettél díszített iga is, de, mint a leletek mutatják, csak szórványosan. Lehetséges, hogy a különböző véretekkel ellátott igák mögött a fogatolás különbségei húzódnak meg. — Az egyszerű igára 1. a senoni domborművet : H. Reiners— F. Drexel, Eine Römersiedlung vor Verdun 1918,32, lia táb. : G. Behrens, Germania 23, 1939, 58, 7 k. ; Serta id. h. 1 ábra. 52 G. F. Gamurrini, Annali dell'instituto di corrispondenza archeologica 54, 1882, 140 skk, Tav. d'agg T ; Museo Borbonico XV, Tav. 49 ; Daremberg-Saglio, Diet, des antiq. 3, 665, 4154 ábra. 53 Sägt K., Arch. Ért. III. f. 5—6, 1945, 215 skk. 54 Ant. Class, id. h. 35. sk. 40
