Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Római kőemlékek Transaquincum területéről 357-388

Az aquincumi sírköveken a II. század második felében jelentkezik az ilyen sima léckerettel elválasztott keskeny mezőktől keretezett áldozati jelenet. Igen gyakran ezekben a keskeny mezőkben Attis-alakok,

38 vagy szalagfonat ornamens

39 foglalnak helyet. Egy esetben, M. Granius Dativus sírkövén 40 leveles faág, míg Claudia Iustina aquincumi sírkövén

41 sa föntebb említett intercisai töredéken (Arch. Ért. 1945. Uli. 2.) egy sajátos orsóalakú, csavarvonallal díszített ornamens képezi a keretdíszt, amelyből felül és alul indák ágaznak szét.

42 A keretezés gazdagabb változatát mutatja L. Bae [biusj [FrontJo aquincumi díszes sírköve,

43 ahol az áldozati jelenetet kétoldalt egy-egy felül lekerekített fülkébe állított szomorkodó Attis fogja közre,míg a szélesebb szegélyeket — amennyire a megrongált felületből kivehető — lándzsaalakú levéldísz töltötte ki. Az aquincumi sírkövek körében mindeddig tehát hiányzik az Eskü-téri kőnek megfelelő keretdísz. Távoli analógiaként idézhetjük csak az egyik Victoriatéglagyári sarkophagot (5. kép),

44 amelynek üres feliratos mezőjét kétoldalt csupán körvonalaiban jelzett elstilizált akanthúslevél díszíti. Ornamensünk alsó, szalaggal átkötött levéldíszéhez viszont közeli párhuzamul szolgálhat a hosszúhetényi villa területén előkerült kőpárkány tojástagokkal váltakozó pántolt levél5. kép. — Sarkophag akanthúslevél dísszel (Óbuda). dísze. Mindkettő az akanthusvirágkehely provinciális ízű leegyszerűsített és geometrizált formája. Előzményeit a 2. századi rómavárosi díszítőelemek sorában találjuk meg. (Lásd pl.: Gusman, L'art décoratif de Rome. I. 54. t.) A '. kehely levelekből kinövő akanthüsinda, vagy levélsor Pannoniában ismeretesen a korai sírkövek jellemző keretdísze.

45 Helyét a II. századtól kezdve azonban mindinkább a balkáni területekkel és a Dionysos-vallással kapcsolatban álló szőlő- és borostyáninda foglalja el

4

". Sírkövünk kőfaragója tehát egy, a korában már divatjátmúlta dekorációs elemet újított fel, de abban a leegyszerűsített, schematiküs formában, amelyet ez az ornamens a pannóniai kőfaragók kezétől a II. század folyamán nyert. Quartus, Adnamati /. szombathelyi

47 és Vibianus császári

48 sírkövének akanthusdíszei jól példázhatják, hogy az I. század végén e növény inda kezelésében megmutatkozó naturalista irányzatot

49 a következő században ismét a lineárisan stilizáló irány váltja fel, amely akanthusdíszünket minden természetszerűségétől megfosztva, teljesen dekoratív ornamenssé alakítja. Sírkövünkön a keskeny képsávot követő feliratos mezőt kétoldalt egy-egy szőlő- vagy borostyánindával díszített keskeny keretsáv, míg felül az Erdélyi, a) típusba sorozható hullám365