Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Jelentés a Fővárosi Régészeti Intézet 1946-47. évi gellérthegyi ásatásairól 333-355

A belvárosi templom 1941. évi munkálatainál három római kőemlék is előkerült. Ezeket pár szóval már említettem a Budapest Régiségei XIII. k. 366. sk. lapjain, majd röviden Nagy Lajos is leírta az Eskü-téri castellumról és emlékeiről összeállított Vezetőben.

8 Publikációjukat a jelen alkalommal adom. Háromalakos családi sírkő töredéke. (3. kép.) A XVIII. században falazott kripta pillérjének legalsó köve volt (Lásd : l.kép. 1.) szám). 50 cm magas, 51 cm széles és 23 cm vastag. Anyaga mészkő. Felül törött, míg jobboldali és alsó részét lefűrészelték. A felső képmezőt kétoldalt a fülke antaei (csak ép a szegélye látszik) elé állított simatestű féloszlopok keretezték, amelyek megmaradt példánya leegyszerűsített »későattikai« lábazatot mutat.

9 Az ilyen lábazatok gyakoriak az Aquincum és környéki kőemlékeken ;

10 tartományunk 2. kép. A Belvárosi Templom alatt előkerült római falmaradvány felvételi rajza. nyugati részén már az I. században jelentkeznek. Két walbersdorfi síremlék összevetéséből az is világosan kitűnik, hogy az oszloplábazatokon a trochilus elhagyása végső fokon a helyi kőfaragók itáliai mintaképeket leegyszerűsítő törekvéseinek eredménye.

11 A lapos fülkében jobbról egy férfi, mellette két nő szembenéző mellképe foglal helyet. Az előbbi melltől felfelé törött, míg a két női alaknál a fej hiányzik. A jobbszélen helyetfoglaló férfi — amennyire kivehető — hosszuújjú tunicát visel. Baljában a sírkövünkön inkább házassági okmányra (tabulae nuptiales), mint a római polgárjogadományozást tartalmazó okiratra magyarázható irattekercset tartja,

12 amelyet jobb kézfejének kinyújtott középső és mutató ujjával érint. A férfi jobboldalán helyetfoglaló két női alak alsó ruházata tunica ; efölött a jobb vállról széles ívben (sinus) lelógó felső ruhadarabot, a pallat viselik, amelynek a bal vállon átvetett szegélyrészét a középütt helyetfogkaö nő (a feleség) a sepulchralis ábrázolásoknál szokásos módon jobbjával átfogja, 13 miközbe kinyújtott mutatóujjával férje jobbkarját érinti. A másik női alak, a leány, teljesen kinyújtott kézfejével érinti anyja alsó karját. Valamennyi ábrázolt alak jobbra, az irattekercs felé irányuló gesztusa csak még jobban kiemeli ennek az okmánynak jelentőségét. 361