Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Jelentés a Fővárosi Régészeti Intézet 1946-47. évi gellérthegyi ásatásairól 333-355

erre a 3. sz. gödör hasonló későbronzkori anyaga. Kutzián feltevése szerint ez a bronzkori lakosság a koravaskori kultúrhatásokat felszíva magába, élhetett itt egészen az eraviszkus hódításig (lásd 11. jegyzet). Következtetése a kerámiai leletek alapján áll, más leletek híjján a továbbiakban is ezen a nem teljesén szilárd alapon kell építenünk. Az egyes korszakokra vonatkozó bizonyítóanyagot a részletes publikációban mutatjuk majd be. A gellérthegyi leletek koravaskor idejébe tartozó anyaga többféle hatást mutat. Alapja valóban a helyi későbronzkori kultúra, mely a lauzitzi kultúra hatását tükröző, a Dunántúl keleti zónájában kialakult koravaskori kultúra újabb elemeit szívja magába. A gellérthegyi cserépanyag egy csoportja a koravaskori szentendreiszigeti temető anyagával egyezik, mely a Duna szöglete mentén e korszak egyik legjellegzetesebb hagyatéka. Tompa Ferenc kutatásai szerint e koravaskori kultúra hordozói az illírek voltak. 23

a Anyagunk azonban nem mutatja ezideig meg, milyen mértékben és mikor vette át itt a vezetőszerepet a koravaskori illirség és olvasztotta magába a régi thrák lakosságot. Tompa, Nagy Lajos tabáni ásatásai nyomán, különösen a házformák alapján határozottan az illírséget látja ebben a korszakban területünkön és a dunántiili megerősített illir várak példájára itt is feltételez egy megerősített hegyi illír telepet. Mindenesetre a korai vaskor (hallstatti kor) folyamán a Gellérthegy a mindenütt felbukkanó cserepek és az alsóbb rétegek tanusága szerint sűrűn lakott volt. B korszakot 16. kép. — Vörös-fehér festésű díszedények képviselik az itt-ott előkerülő csónakalakú töredékei az 1946—47. évi ásatásokból. fibulák

24

, a 6. sz. helyen előkerült duplacsonkakúp alakú edény (18. kép 3.), kisebb, durvaanyagú bögrék (18. kép 2.), egy szórványosan talált kétfülű edény (18. kép 1.), kisebbméretű edény égetőkemencék (6. sz.. hely tői délre és nyugatra a keltakori raktárverem alatt), a 16. sz. hely félig megmaradt kemencéje (13. kép) és sok edény töredék. Erdélyben és az Alf öld régészeti anyagában Párducz Mihály,

25 Hunyadi Ilona

26 és Botytyán Árpád

27 különválasztották azt a leletcsoportot, amelyet a szkíták térfoglalásával hoznak kapcsolatba. A virágcserépalakú edények, behúzottperemű tálak és az ú. n. villanova típusú urnák jellemzői e kornak. A Gellérthegyen a késői vaskor kezdetének thrák-illir alapon nyugvó hagyatékát ez a szkítakori hatás is színesíti (18. kép 7.). Ez a többeredőjű kultúra sokáig tart, kitölti a La Tène korszak első két periódusának idejét is. A korai kelta kultúrának, mely már az id. sz. e. IV. századtól felbukkan a főváros környékén is (Kósd, Szob), a Gellérthegyen határozott nyomát nem találtuk. Egy 1938-ban feltárt kemence anyaga ad némi útbaigazítást erre a korra nézve (18. kép 15.). A helyben készült, durva kidolgozású edények a most leírt koravaskori gellérthegyi kultúra jellegét mutatják, mellettük megtalálták a fazekas szerszámát, egy vaskést. A karikában végződő kés jellegzetesen kelta formáját Déchelette a késő La Tène II. és III. perió23a Budapest Története I. 76. sk. 1., 93. sk. 1. 24 legjobb példányukat lásd Budapest Története XlyVU. t. 1. sz. I^elhelye nem Tabán, hanem Gellérthegy. 25 Bronz-, szkíta-, I*a Tène- és germánkori temető Hódmezővásárhely Kishomokon. Dolgozatok 1940. 79. sk. 1. ftzkítakori temető Békéscsaba-Fényesen. Arch. Ért. 1943. 50.sk

. 1. Szkítakori-telep a hódmezővásáhelvi Fehértó partján. Arch. Ért. 1944—45. 62. sk. 1. 26 Hunyadi, id. m. 49. sk. 1. 27 Bottyán Árpád kéziratban levő disszertációjának eredményeit lásd Hunyadi fentidézett munkájában. 346