Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Jelentés a Fővárosi Régészeti Intézet 1946-47. évi gellérthegyi ásatásairól 333-355

lassan elhagyják a nehezebben beszerezhető grafitot, a formákat nagyjából megtartva, durvább anyagból készítik e fésűsdíszű csöbröket. Külön említést érdemelnek a különböző tűzhelyek és kemencék. A lesározott, döngölt padlókon és néha a megemelt padkán találjuk a legegyszerűbb formájú, kövekkel patkóalakban körülrakott szabadtűzhelyeket (12. kép). Az erősen átégett kövek össze-vissza repedeztek. A 9. sz. lakóhely tűzhelye (17. kép) sokkal fejlettebb rendszerű, a tüzelőtér, feletti rostélyon öt lyuk ereszti át a meleget á könnyen ráhelyezhető edény alá. Bár ez a tűzhely honi leleteink között eddig egyedülálló, nem ismeretlen forma Galliában. A Marseille melletti Pennes községben feltárt kelta település maradványai közt találtak négynyílásos hengeralakú tűzhelyeket. 23 A kemencék kétféle célt szolgáltak. Tártunk fel egyszerű sütőkemencéket és edényégető kemen­14. kép. 15. kép. A 16. sz. ház falaiból maradt Karikaöntőminta a Gellért­agyagtapaszok (paticstöredékek). hegyről és Velemszentvidről. • ' ' • céket. Az egyszerű kerek (10. és 12. kép) vagy körtealakú, belül vastagon kisározott sütőkemen­céknek egy tüzelőtere és nyílása volt, míg az edény égetőknek többnyire kétosztású a rendszere. Külön jellegzetessége volt a 7. sz. edényégető kemencének, hogy alsó lesározása alapozására edénycserepeket teregettek szét. A 1.6. sz. lakóhelytől nyugatra tártunk fel egy körtealakú kemencét, belső kitapasztásán fennmaradt a kelta fazekas simító ujjainak nyoma. A kemencék domború tetejét beomolva, összenyomódva találtuk csak meg. Miután a település legjellegzetesebb és leginkább fennmaradt formáját és reánkmaradt termelőeszközeit megismertük, az eddigi kutatás eredményei és az újabb leletek alapján meg­kíséreljük a telep történetét a lehetőségek szerint vázolni. B. Kutzián Ida fentidézett legutóbbi tanulmányában a Gellérthegy legelső településeiről ír s megállapítja, hogy a rézkorban szórvá­nyosan megtelepedők után egységes települést a középbronzkori lakosság alakított ki a Gellért­hegyen. Az általa közölt 1946. évi 12. sz. bronzkori eredetű lakóhely leletein kívül bizonyság 23 Déchelette, id.. m.. 508. 1, ...•: , ; 345

Next

/
Thumbnails
Contents