Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Jelentés a Fővárosi Régészeti Intézet 1946-47. évi gellérthegyi ásatásairól 333-355

13. kép. — A 16. sz. ház fekvése a hegyoldalban az 1947-ben felavatott Szabadságszobor alatt. jellegű malmokat találtak és sűrűn fordultak elő a Munkács-környéki kelta leletekben.

19 A gellérthegyi lakók fémművességének alig maradt nyoma, éppúgy mint egyes nyugati kelta centrumokban, de ez a telep felhagyásának körülményeivel indokolható. A helybeli fémöntőmesterségnek egyelőre csak szerény hírnöke a 9. sz. lakóhelyen talált karikaöntőminta. Pontosan ilyet ismerünk a fémművességéről híres Velem Szent Vidről is.

20 (15. kép.) Az eraviszkusok edény mű vessége már Nagy Lajos kutatásaiból ismert. A szép vörösfehérfestésű, patronos, rácsmintás, finom kidolgozású kerámia galliai kapcsolataira ő mutatott rá,

21 felvetve a bojok közvetítő és a magasnívójú helyi edénygyártás kifejlődésére ható szerepét. B fejlett ipar gyártási helyeit, fazekaskemencéit meg is találta a Tabánban és Békásmegyeren. Az új gellérthegyi ásatások ehhez az anyaghoz számos jókidolgozású edény töredékével járultak hozzá (16. kép). A szürke anyagú, simított díszű kerámia is teljesen megegyezik a tabáni anyaggal. A vastagfalú hombáredényekből feltűnően sok töredék került elő (18. kép 14.). A durvaanyagú grafitos csöbrök számtalan darabja egészítette ki a későkelta telep kerámiai leleteiről szerzett képet. Bz utóbbiaknál szembetűnik bizonyos fejlődési folyamat,

2 2 a helyi edényművesek 19 Hunyadi I., Kelták a Kárpátmedencétaen 126. 1. 20 Miske, id. m. XXIII. t. 8. 2i Budapest Története I. I. 251. sk. 1. 82 A grafitos csöbrök különböző típusaira Párducz Mihály hívta fel a figyelmet, Arch. Ért. 1944—45. 71. 1 344