Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Jelentés a Fővárosi Ókortörténeti (Aquincumi) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az 1945-1948. évek folyamán 303-331
Ezt az első kutatásunkat 1 '' a Bohn-téglagyár udvarán még folytatnunk kell. Végső következtetésektől tehát még óvakodunk, de az a feltevésünk továbbra is, hogy a Belső Bécsiút mentén, a hegyeken bennszülött falutelepülés virágzott a római uralom alatt 16 . Azonban a katonai kolóniához is tartozhat ez a temető. II. AZ ÉSZAKI VÉDŐFAI, KUTATÁSA A POLGÁRVÁROSBAN Az esztergomi vasúti (magas) töltéstől É-ra, a Pók-utca elején 1947 nyarán az Árvízvédelmi. Telep kibővítést tervezett, amely együtt járt a szomszédos terület feltöltésével. Ezért nem halaszthattuk tovább a beépítendő és feltöltendő területsáv kikutatását. Párhuzamosan húzott rövid árkokkal követtük és megállapítottuk az északi városfal vonulatát, a védőfalat kisérő (12-5—13 m széles) közlekedő és M-N m efszeh Keresztmetszet a kőfalcsatornáról és házsor falmaradványairól. felvonuló 17 út mentén pedig lakó- és raktár (?) helyiségek nyomait kaptuk meg. (6. sz. képek északi szélén). •••'... A védőfal követése végett az árvízvédelmi töltés mentén, ahol az E-i kaputól K-re haladunk, mintegy 75 m-re attól, kezdtük ásni 60 méterenkint, majd közben is, merőleges árkainkat a falvonulatot sejtető talajdomborulatra, de be- vagy kiugró torony nyomaira nem akadtunk 18 , noha a kaputól Ny-ra 60 méterenkint következtek a beugró tornyok. Csak a kikutatásra rendelkezésre álló terepsáv végén mutatkozott 19 egy kis torony™, amellyel a fal vonulata meg is törik, olyképen, hogy a fal a torony külső fala irányából átsiklik a tornyocska belső fala vonalába (7. és 8. kép). Ennek a toronynak az építésére (vagy kijavítására ?) korhatározó lehet az a Gallienusérem (260—268), amely a védőfal belső széle mentén került napfényre 21 . E szerint a »terminus post quem« szerint a 3. század közepén történt lerombolás után folyt munka a védőfal 22 ezen szakaszán. . A védőfalat és az első házsort elválasztó út (legalább) kavicsosozott volt (9. kép, M-N keresztmetszet). A házsor mentén, 16-90 m-es szakaszon 30 cm széles és mély kőfal-csatorna 23 vonult. Felül kőlapok fedték. . Az útmenti házsort körülbelül 50 méteres darabon kutathattuk ki. Nem folytonos ez a házsor, a két-három helyiséges, törpe házakat udvarok vagy sikátoyok 2 * végei választják el 15 A csontváznál különben üvegkarperec fele és Resatus-féle (illír) .agyagedénycserepek mutatkoztak. is A gyár dolgozói kultúrérdeklődését és segítőkészségét elismeréssel kell leszögeznünk. Hétvégi pihenőjük alatt lelkes, önkéntes munkával emelték ki a Kossuth-Akadémia hallgatói közreműködésével a kőkoporsókat, amit a múzeum csekély anyagi erői nem tettek volna lehetővé. 17 Ez az út megfelel a legiótáborokban a védőfalat kísérő »via sagularis«-nak. Különben a táborerődítmények belső rendszerében megnyilvánuló úthálózati és egyéb, a könnyű és éjtszakai eligazodást elősegítő szabályosságoknak nem tapasztaljuk érvényesülését a polgárvárosban. is 16 keresztárkot húztunk összesen a kb 200 m hosszú védőfalszakaszon. i9 Itt a városvédőfal már az árvízvédelmi töltés alá ér, tehát a nyomonkövetést nem folytathattuk tovább. Azonban a töltés túlsó oldalán, a patak és a töltés közötti ártéren ajánlatos a további kutatás. A felszínen is látható itt falnyom, mintha mindjárt ezen a helyen fordulna el a védőfal D-i irányba. 20 A tornyocska külső méretei : 350 x 275 cm, míg a belső tér oldalai 150 és 100 cm. 2i A mai talajszínt alatt 60 cm mélységben, kőomladék tetején, habarcsos, kevert rétegben. Néhány cm-re tőle egy teljesen elkopott, III. századi bronzpénz került elő, ami szintén erre a korra utal. 22 A városfal vastagsága ebben a részében 150—170 cm, míg a D-i szakaszán 210 és 110 cm. 23 A csatornát K-i kezdetén fal zárta le, míg Ny-i végén a sárga színű, bolygatatlan talajba torkollott bele. 2* Ezek szélessége az utat lezáró falnál 8-5, 13, illetőleg 7 m. Az útmenti fal szélessége 40-50, a házak többi falmaradványainak a vastagságai 40-60 cm között váltakoznak. 311
