Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

' kapunál, s Lajos király adományából a budaszentlőrinci pálosoké lesz, akik ezt 1423-ban elcserélik Czillei Hermann »közép-utca«-i házával ; a mai Táncsics-utca 28., Bécsikapu-tér 9. (Hr. sz. 6565. Evangélikus templom és iskola) helyén állhatott ez a Szt. Márton-kápolna, a Kamara­házzal együtt. 42 8. A középkori Szent Pál-utca. Teljes egészében megfelel a mai Fortuna-utcának. Régebbi neve .»Középső-utca« lehetett, t. i. a középkori Szombat-kapun belül induló három utca : a mai Országház-, Fortuna-, Táncsics-utcák között is a középső, meg a Boldogasszony-templom felől észak felé induló Ötvös- és Szt. Miklós-utca között is a középső a Szt. Pál-utca. Ujabb nevének adója a budaszentlőrinci pálosok ama háza, amelynek földszintjén Remete Szt. Pál testét, illetve ereklyéit szokták a pálosok a hívek áhítatára közszemlére kitenni, mert hiszen állandó nyughelyét budaszentlőrinci kolostoruk külön kápolnájában rendezték be. 43 E ház pontosan megfelel a mai »Veres-sün«­rőlnevezett sarokháznak, a XI.Ince pápa-tér 3., Fortuna-utca 1., Táncsics­utca 2. (Hr. sz. 6587.) (Lásd 7. kép A) alatt.) 44 alatt. E ház körül az egész XV. századot betöltő per keletkezett, s e per éles megvilágításba helyezi e kor belpolitikai ellentéteit. E házat eredetileg Ulving Lászlóné (Cratzer Frigyes Anna nevű leánya) 1395-ben eladja (csáktornyai) Laczkf y István­nak, aki felesége : Laki Anna hozományából 1330 forintot fizet érte, majd, mikor mint főlovászmester a Horváthy-pártütéshez csatlakozik, emiatt Zsigmond király 1397-ben a Körös-Krizevo-i gyűlésen elfogatja, lefejez­teti, budai házát pedig Ciliéi Hermannak adományozza. Özvegye a székes­fehérvári káptalan előtt tiltakozik hozománya eladományozása ellen, s az események hatása alatt az óbudai klarisszák közé lép, így házát is az apácák birtokolják, akiket Laczkfy György tárnokmester be is iktattat e ház birtokába. Az özvegy 1401-ben külön oklevélben is kolostorára hagyja e házat, ekkorra azonban Zsigmond király uralma úgy megerősödik, hogy Ciliéi érvényesíteni tudja az 1397-es adománylevelet, elfoglalja e házat, s az apácák tiltakozni sem mernek foglalása ellen 1424-ig, míg Ciliéi mint bán Szlavóniába nem távozik, de előbb még megerősítő oklevelet szerez e ház birtokára Zsigmond királytól Párizsban (1416?) és cserébe felkínálja 258

Next

/
Thumbnails
Contents