Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

Országh-család és északról a dömösi prépostság háza között ; az Országhcsalád Mátyás királytól kapta itt adományba néhai Ciliéi Ulrik házát, Dóczy pedig Rangoni Gábor bíboros egri püspök végrendeletében nyerte s az egri püspökségre hagyta házát.

39 Innen kezdve a mai Táncsicsutcaneve Zsidó-utca, mert a zsidók a Nagy L,ajos-korabeli zsidóüldözés (kb. 1360—1364.) elmulta irtán ide költöztek . . . nevük és zálogüzleteik gyakran nyernek okleveles megvilágítást, de ház- és lakás-viszonyaikat, úgylátszik, maguk intézték, mindaddig, amíg Buda 1526. évi első török megszállása idején Szulejmán szultán át nem költöztette őket birodalmába.

40 Ettől kezdve János király és Ferdinánd király párthívei egymást váltják ez üresen maradt zsidó házak birtokában. így az utca nyugati oldalán (Nagy-) Mendel volt zsidó-bíró háza Peregi Albert nádori titkáré 1526-ban, egyik szomszédja (Kis-) Mendel zsidó volt háza Sibrik Gergelyé, a másik szomszédház Btyeky Alberté. (L,ásd a 7. képet) Ennek a Nagymendelnek szemben a keleti oldalon is volt háza, s a kettőt az utcán át boltíves-folyosó kötötte össze, amelyik még a Rabbatatérképen is látszik. A Duna-felőli oldalon találjuk Szerencsés Imre zsidó fiainak : Olasz Dávid és Ábrahámnak házát, új tulajdonosuk Fychor János 1528-ban. Az előbbi három házat már Szombat(piac-)helyhez számítja János király 1536-i oklevele, amikor e két utcára szolgáló ház tulajdonjoga vitás Jakosith György és Szentiványi Pál közt, sőt pelbárdhidai Fekete János és kenderesgyalni Móré Ferenc között ; ezek a házak tehát a mai Táncsics és Fortuna-utca északi végén, kb. a Táncsics-utca 24—26. (Hr. sz. 6575. és 6568.) táján állhattak. így kapja meg 1527-ben I. Ferdinánd adományából Fekete-Mendel vejeinek : Olasz és Salamon zsidóknak a házát : Nagyváthy Antal; Sár(-ga)-hajú János pedig János király bőkezűségéből Oroszlán zsidó, Ferdinándéból pedig Veres Ábrahám fiainak házát 1527-ben, utóbbi szomszédai Castellanfy János és Kalmár Antal voltak, • Ezt a Zsidó-utcát szórványosan Szent Márton-utcának is nevezik,

41 kétségtelenül ama Szt. Márton-kápolnáról, amelyet itt Nagy I^ajos anyja : Erzsébet 1349-ben az I. Károly-korabeli »Pénzverőház«-hoz, illetve benne, építtetett, mint a király, illetve a királynői palota kápolnáj át ; ez a királynői palota később is a »Kamaraház — Kammerhof« néven szerepel a SzombatBudapest Kégiségei XV — 17 257