Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

való meggyilkolása miatt -— elkobozza és a Czobor-testvéreknek adományozza, de azok, mint olyat, amely az óbudai Klarisszáké, Mátyás király előtt visszaadják a zárdának.

26 A mai Szentháromság-tér 6. számú pénzügyminiszteri palota előtti mai tér egy része a középkorban valószínűleg be volt építve, úgy, hogy a Nagyboldogasszony-templom déli főbejárata előtt jeleznek forrásaink egy sarokházat, amelyet Mihály »magyar-ötvös« florenzi Zenobius fia Onofrius budai polgárnak ad el, nyugati szomszédja ismét egy kiszögelő sarokház : Ulvingus-é, az északi pedig a Szt. Margit-szigeti apácák egyik háza ; e ház 1391-ben gazdát cserél : florenzi Berty fia Angelus polgár 600 forintért eladja Kanizsai Miklós tárnokmesternek, ki azt a következő évben az örményesi pálosok javára örökbérbe adja Bernát fia Ferenc mesternek, (Ulvingus helyébe most már Ömicheyn Jánost találjuk) ; Bernát fia: Ferenc meg 1398-ban ugyancsak 600 forintért brünni (de Brunna) Miklós szűcsnek adja el ; ezt a házat bérli ki 1448-ban 6 évre, évi 24 forintért és az előírt restaurálási kötelezettségek vállalásával János budai kereskedő, szomszédai ekkor István és Mihály fűszeresek, ekkor Nagy-utca a neve a mai Szentháromság-térnek, az oklevél cserepes-kőházról szól, s a bérlő vállalja a ház előtti utcarész kövezését is és ä pince nagyobbítását is. De ebben a házban, vagy az apácákéban kellett lennie a Boldogasszony-plébánia iskolájának is, erről egy 1398-as oklevélből értestilünk, amikor hunfalvi Vulfingus Péter budai polgár házát feleségére hagyja.

27 - \A mai Szentháromság-térnek azt a középkori kiszélesedő részét, ahol ma a Tárnok-utca és a Szentháromság-utca beletorkolik, úgy látszik, a XV. század derekától kezdve Nagy-utcának (Magna piatea) is nevezgették, mert egy 1523-as oklevél is ide céloz, még pedig kb. a mai Szentháromságszobor helyén álló sarokházra, ebben II. L,ajos rendel el vizsgálatot, vájjon Bakócz érsek Vizokay Márknak adományozta-e azt a kérdéses házát, melynek szomszédja észak felé: Wamos I^őrinc, keletre meg Fekete Bálint? liehet, hogy erre a házra vonatkozik az 1499-es oklevél is, melyben Pálóczi Imre özvegye : Rozgonyi Dorottya, Bakócz Tamás prímásra ruházza át Rózsák-utcájában álló házát!?

28 A mai Szentháromság-utcának az a része, ahol a budai városháza ma is áll, úgy látszik, a Franciák-utcája elnevezést viselte, legalább is a 253