Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

XV. század elején, mikor Zsigmond király számos franciaországi mestert és művészt csalogatott Budára. Ezt bizonyítja két 1410-ből való oklevél, amelyben Zsigmond király Albesi Márton fia Dávid mesternek Verebélyi Péter vajda fiaitól vett házát megveszi és eladja Rozgonyi Simonnak 600 forintért.

29 Ez a ház 1393-ban Zdenci Simon bán fia Jánosé lehetett, s déli (?) szomszédját Bernát (Bernhard) fia Ferenc 2600 forintért adja el Kanizsai János érseknek (aki az esztergomi káptalannak ajándékozza), de Bernát fia Ferenc mint bérlő benne lakik mindaddig, míg 1425-ben bírói ítélet onnan ki nem mozdítja, amitől kezdve Héthársi (Siebenlinder) János bérli évi 32 forintért ; ettől délre egy kis köz, vagy zsákutca (vicus, via) — a mai Balta-köz — választotta el bizonyos Kása (Kasé) György házát.

30 Az egész budavári helyrajznak legismeretlenebb része, valóságos fehér foltja a középkori városháza, körülbelül a mai budai városháza telkének északnyugati sarkán, egyetlen oklevelünk sincs róla. Ez érthető is, mert Buda városa tulajdonában levő minden hivatalos írás elpusztult, így természetesen a városházára vonatkozók is.

31 (L,ásd a 6. képet) A Boldogasszony-plébánia környéke, bekanyarodva a Fűszeresekfa mai Tárnok-) utcába (s nem, mint az ember gondolná, egyenesen tovább a Szentháromság-utcán) szolgált élelmiszerpiacul. A templom déli oldalával szemben találjuk a mészárosok (kő-?) bódéit, kik darabolt halat is árulhattak, mögöttük, szorosan a várfal mellett, az élővaddal kereskedő három kofa, tovább befelé, a Német-mészárosok-utcájában árultak a vadhúsárusok, velük szemben, de még ebben a zsákutcában az »Öreg konyha«(korcsma)-ig a hat zöldségárus, a mészárosokkal szemben, (a cinterem szélén) a kilenc baromfiárus. A templom délnyugati sarkával szemben lévő sarokháztól délre, a vadhúsárusokig és felfelé, nyugatra (Rechberger Rigó háza felé húzódva, hogy az utat el ne állják) a kilenc sóárus, tovább Rechberger (1411—12-ben Buda bírája) házától Haas(-en) Pál házáig a kilenc magárus, tovább, de már bekanyarodva a mai Tárnokutcába, Gubelwein (helyesebben : Gündelwein) Konrád házáig a kilenc gyümölcsös-kofa, aztán Miklós orvos-borbély házától a pékek padjáig, (szemben) a sarok »patikáig«, a kilenc sajtárus.

32 (Lásd a 2. képet) A középkori Budavár legszínesebb és legélénkebb része kétségtelenül a mai koronázó Mátyás-templom környéke : állandó élelmiszer-árusítás,