Budapest Régiségei 15. (1950)
Banner János: Adalékok Budapest újabb-kőkorához 7-25
•A sírban rosszfenntartású zsugorított csontváz volt. A tiszai és zselizi cserepeket bőven adó békásmegyeri telep és a Bükkikultúra két periódusát stratigrafiailag is kétségtelenül megállapító tállyai ásatás eredményeként az ásatás közlője helyesbíti a magyar neolitikum relatív kronológiáját a Dunaninnen és Dunántúl területére néz ve. Eszerint míg a Dunaninnen a következő időrendet állapítja meg: 1. Régibb lineárkerámia, Bükki., 2. Bükk II., 3. Bükk III. Tiszai., 4.Tiszá I— II., 5. Bodrogkeresztúr, addig a Dunántúlon : 1. Régibb lineráis kerámia, 2. Ujabb lineáris kerámia, Zselizi-kultúra, 3. Zselizi-kultúra, 4. Tiszai I—II., lengyel. Ebből a megállapításból a nagytétényi sírra legfontosabb az, hogy a Bükki-kultúra II. periódusa és a Zselizi-kultúra egyidős. Ezt a tényt Tompa Ferenc a Nemzeti Múzeum legutolsó kiállításához készült Vezetőben is elfogadta. 16 De foglalkozott a kérdéssel Budapest őskora c. tanulmányában 17 éppenúgy, mint németnyelven megjelent nagy összefoglaló munkájában 18 is. A temetési rítusra levonható következtetésben nem tudunk egyetérteni Tompával. Az a megállapítása, hogy a bükki edény importként került a sírba, bizonyos értelemben helyes lehet, de nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy a sír temetési rítusából a Bükki-kultúra temetkezési módjára is kaphatunk közvetve felvilágosítást. 19 Az importált áru szólhatna a kultúrák érintkezése, tehát egyidejűsége mellett, de nem jelenti okvetlenül ilyen mélyengyökérező szokásnak, mondhatnók világnézetnek átvételét. Ali ez annak ellenére, hogy később Megyaszón a Bükki-kultúra sírjai, csakugyan zsugorított helyzetben kerültek elő. 20 Mégegyszer foglalkozott Tompa a nagytétényi sírral. A leírás annyiban fontos, hogy itt kapunk leírást arról az edényről, amelynek fényképét az első ismertetés töredezettsége miatt nem közli. Ez volt az a lapos tál, amelynek belsejét a Zselizi-kultúra ismert motívumai díszítették. 21 Bár a lelet leírása sem az általa közölt képekkel 22 , sem az első közlemény képeivel 23 nem egyezik tökéletesen, nagy figyelmet érdemel az a következtetés, amelyet a bükki edény jelenlétéből levon. »A bükki edény jelenléte ... azt is bizonyítja, hogy a dunántúli és keleti régió érintkezése már a Tiszai-kultúrát megelőzően folyamatban volt, míg a Dunántúl gyökeres kulturális átalakulása csak később történt, azaz akkor, amikor már itt is a Tiszai-kultúra vetette meg a lábát.« 24 13
