Budapest Régiségei 15. (1950)

Banner János: Adalékok Budapest újabb-kőkorához 7-25

eddig vitatott kronológiai helyzete

13 is talán éppen itt nyerhet tisztázást. \ A tabáni anyag azt látszik igazolni, hogy a régibb vonaldíszes kerámia és a Körös-kultúra talán egy időben érkezett erre a területre vagy itt érintkezhetett egymással, ami szintén egyidejűségre vall, ha ugyan nem itt talált emlékekről van szó. Hogy ez a megállapítás megdönti azt a felfogást, amely szerint 2. kép. — 1. Bükki-, 2.Zselizi-, 3. Tiszai-, 4. Bánáti-kultúrába tartozó edények a nagytétényi sírból. a Körös-kultúra a Bükki-kultúrával lett volna egyidős, Kutzián Ida kutatásai után egyáltalán nem lehet meglepő.

14 A másik lelet a nagytétényi sír, amely már eddig is több, figyelemreméltó következtetés levonására volt alkalmas. A sírt ezelőtt tíz esztendővel tárták fel. Ismertetője

15 megállapítja, hogy »a mellékletek alapján a sír a dr. Tompa által Zselizi-kultúrának nevezett, fiatalabb lineárkerámiás fáciesbe tartozik.« A Zselizi-kultúrát azonban — a képek tanúsága szerint — csak egy edény képviseli a sírban. Éspedig az a nagyjából hengeresnyakú, lapítottfenekű, gömbös forma (2. kép 2.), amelynek egész felületét bevágásokkal ellátott párhuzamos vonalkötegekből álló díszítés borítja. Ezzel együtt négy olyan edény van a leletben, amelyek a lineáris kerámia formái közé tartoznak, a közlő megállapítása szerint. Ezek közül egynek nem közli a képét, töredezett volta miatt. A három kép alapján még foglalkozni fogunk ezekkel az edényekkel. Az ötödik edény a Bükki-kultúra területéről importált darab. Bár pereme töredezett, kétségtelenül megállapítható, hogy a Bükki-kultúra II. periódusában otthonos vonaldísz borítja. 12 »