Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

Ez volt a helyzetkép, midőn a budai Vár 1945—47. évi kutatásainak eredményeként, aránylag nagyszámú középkori lakóházrészietet sikerült újabbkori falazatokból kibontani és a tanulságokat egységesebb összefüggésekbe óhajtottuk volna beilleszteni. Ez az egységesebb keret azonban hiányzik, részleges pótlásukra csak később gondolhatunk. Be kell érnünk a kutatásokból származó eredmények, pozitívumok közlésével, észleletek regisztrálásával és a bizonyosságok e kis szigetéről kivezető útirányok keresésével, a szerteágazó kérdések problematikájának vázlatával. Annál is inkább erre kényszerülünk szorítkozni, mivel a kutatások még nem fejeződtek be, csak nyugvópontra értek némely részlet tisztázása után. Szükségesnek látszik előzetes beszámolót írni a végeredmények előtt, hogy lehetőséget nyújtsunk a kutatók szélesebb körének bekapcsolódásához, a segédtudományok érdeklődésének ilyen irányú felkeltéséhez és végül legfontosabb célunk hasonló kutatásokra ösztönözni tapasztalataink segítségével. Nem érdektelen módszertani szempontból a munkálatok megindulása. Budapest ostrománál legtöbbet szenvedett városrész a budai Vár. Már az első séták meggyőzhettek arról, hogy a szétnyílt falak, lehullott vakolatok megmutatják e házak építkezéseinek korszakait és össze-. függéseit.

5 A háztömbök tüzetesebb átvizsgálása ráirányította figyelmünket a később elfalazott középkori épületmaradványokra és egyes jelek a középkori, pontosabban a gótikus részletekre. Az elkészített jegyzék alapján megkezdtük a részletek kibontását, a különböző építkezési korok szétválasztását és a műszaki felvételt.

6 Ezek a munkák a középkori budai házak történetének és alaktanának biztos alapjait szolgáltatják. A házak analitikus vizsgálatán kívül e városrészre kiterjedő összefoglaló jellegű és tipológiai célzatú kimutatást is végeztünk, illetve végzünk, melynek keretében a fővárosi tervtárban és levéltárban található összes várbeli ház multszázadi alaprajzát és átépítéseit lemásoljuk, minden középkori eredetű, vagy alapjaiban és részleteiben középkori falat térképen megjelölünk. Ez utóbbi vizsgálat inkább a nagyobb, városalaprajzi összefüggéseket fedi fel részletekbe menő hűséggel, utcavonalak, házak, telkek összefüggéseit tisztázza. Csak egy ilyen, a középkori helyzetnek a mai műszaki eszközökkel visszaadott biztos térképe nyújthat alapot a topográfiai adatok és a telektörténetek reális kiaknázásához. A telek125