Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

összeolvadások és szétválasztások csak így állapíthatók meg. Enélkül a házak és a telkek történetének minden kísérlete, a következtetés egész sora, reménytelen spekuláció. A következtetés kártyavára egy telekosztás, összevonás, vagy beépítetlen telek figyelmen kívül hagyása következtében összeomlik. B levéltári módszerrel legfeljebb egyes topográfiai pontok közvetlen érintkező környezetének meghatározása kísérelhető meg sikerrel. Sokkal több eredményt a barokkon térképek átnézésétől sem remélhetünk, már csak a műszaki felvétel, a mérnöki gondolkozás alapvető megválto­zása folytán sem. Az akkori fogalmak és kívánalmak szerint készült legpontosabb rajz a mai felfogással készült mérési módot sohasem fogja különbségek nélkül feddeni. Bár középkori falak alapján készült térképünkben találhatók fehér foltok, a városkutatás számára csak egy ilyen aprólékos térkép ad csalhatatlanul biztos adatokat, főleg ha a részletek tagolására is tekintettel vagyunk, mint például kiszögelésekre, házak és telkek kapcsolódására, a hajlatok és szögletek ritmikus finom játékára. Természetesen a teljesen elpusztult, vagy már fel nem tárható területeken a régi térképek tájékoztatása nélkül nem tudunk eligazodni, így például a budavári Boldogasszony-templom előtt a Rabattá hagyatéká­ban talált, 1687-ből származó térképen (Staatsarchiv, Hungarica, Bécs) teljesen beépített területet találunk. Bz valószínűleg még a későközépkori állapotot tükrözi. A várbeli kutatások körülményeire azért tartottuk szükségesnek felhívni a figyelmet, mert megítélésünk szerint várható, hogy több középkori eredetű városunkban (Szombathely; Sopron, Győr, Veszprém, Bsztergom stb.) hasonló módon, hasonló eredményt lehetne elérni. Kuta­tásaink és adataink elszigeteltségét csak egyre több városban végzett céltudatos tanulmányok szüntethetik meg. A szakirodalomnak a városi lakóház története iránt mutatott teljes érdektelenségével szemben a városkép, illetve városalaprajz típusainak vizsgálata iránt bizonyos érdeklődés mutatkozik. A komolyabb kutatás az eredmények hiányát fájlalja. 7 A hiány a múltban ezen a területen már annyira szembe­ötlő volt, hogy idegen kutatók indították el a feldolgozást nem kis elfogultsággal és a részletek ismerete nélkül, ami maga után vonta a kép teljes eltorzulását és a magyarságot, mint városképezésre alkalmatlan elemet tekintették. 8 A szomszédállamok fényes kiállí­126

Next

/
Thumbnails
Contents