Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

lakóház műtörténetének kutatásánál és szociológiai értéklésénél. Majdnem kizárólag csak etnográfusok, történészek és geográfusok foglalkoztak a kérdéssel anélkül, hogy feladatukba nem vágó stílustörténeti és régészeti részletkutatásokra támaszkodhattak volna. Pedig a kérdés alapvető fontossága a várostörténettel és fejlődéssel kapcsolatban is megmutatkozik. A város szövetének mértékegysége a ház, illetve telek, mint a szervezet sejtekből, úgy fejlődik a város házakból. Szemléletes példák vannak rá, hogy tervnélküli házcsoportok hogyan rendeződnek az együtt élés rendszert és törvényt teremtő hatása alatt várossá.

3

) A ház és a város viszonyának ez a helyes felfogása a külföldi várostudománynak már régen alapjául szolgál. Ez a gondolat más és más fogalmazásban majdnem minden kutatónál visszatér.

4 A telek mérete, formája és viszonya a többi telekhez, a ház elhelyezése, viszonya a többi házhoz, térhez, utcához azok a kérdések, melyek átvezetnek a lakóház vizsgálatának önálló feladataihoz. ' ' A történeti, szociológiai és néprajzi szempontok mellett a legjelentősebbek a régészeti és a műtörténeti szempontok. A palota, a vár és a lakóház építészete és művészete, tehát a világi művészet az egyházival egyenrangúnak tekinthető. A különböző osztályok lakóháztípusainak az egyházi és középületek viszonyának taglalása kutatási körünknél tágabb horizontú megítélésekre vezetne, bár kétségtelenül ebben a formában felvetett kérdés boncolása társadalomtörténeti kategóriánk tisztulásán keresztül tárgyi szempontjaink gazdagodását is eredményezné. A világi építőművészet legfontosabb, de legelhanyagoltabb területe a nem védelmi jellegű városi lakóház. A művészettörténet csak érintette a kérdést. Egyes lakóházak történetén kívül önálló értekezések a magyar szakirodalomban igen ritkák és többnyire elavultak. Összefoglaló munkák teljesen hiányoznak. Kutatásokat ebben az irányban csak az etnográfia területén végeztek, az anyag azonban itt sem érett meg összefoglalások számára. Bppen ez az oka annak, hogy eredményei a művészettörténet számára felhasználhatatlanok. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a történeti szempontból döntő kronológiai megállapításokat igen lazán kezelik. A kutatás kezdetlegessége miatt társadalomtörténeti szempontból is kiaknázhatatlanok maradtak ezek az igen fontos adatok, melyek az egyes osztályok életkereteit lettek volna hivatva megvilágítani. 124