Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560

II. Gyermek-szarkofág (4. kép). Előkerült a Rózsadombon (Szemlőhegyi-út 23. sz.) kertészeti munkálatok alkalmával 1932. év tavaszán. 36 Méretei : a láda szélessége 112 cm, magassága 40 cm, szélessége 60 cm. Fedele háztetőalakú, sarokakroterionokkaí. A sír a föld felszínétől kb. 30 cm-re jött elő. Ép darab, bolygatlan állapotban volt. Fel­nyitáskor egy csecsemő csontvázának el­korhadt részeit találtuk benne, s mellette egy gömbalakú és hosszúnyakú üveg össze­roppant apró darabjait és egy nagyon vékony kis bronz karperecet. A szarkofág előoldalán a feliratos mező két üresen hagyott oldalán belül a sírirat beve­zető formáját vésték ki. Felirata a következő: Feloldása: D(is) M(anibus) | Aureli(a)e Aureli(a)e, qu(a)e | vix(it) mens(es) VIIII. Aurél (ius) Deipas mens (or) et Ael(ia) Cas I Ma parentes fllifaje dulc(issimae) j / faciendum) c(uraverunt). elő. 38 Az egyik durva, díszítésnélküli. Fel­bontáskor a szarkofágba behatolt nedves földlerakódásból a csontváz teljesen szétázva jött elő, melléklet egy kerek gömbben vég­ződő hajtű volt. A mellette előkerült kisebb szarkofág már össze volt törve, legalább a fedele, keresztül szántottak rajta (5. kép). Kisebb méretű is, hossza 155 cm, magassága 52­5 cm, széles­sége 67 cm. A láda előoldalán az üresen hagyott feliratos mező kétoldalát pelta (ama­zonpajzs)-díszek fogják közre. Fz a díszítés a pannóniai síremlékeken igen gyakori, 39 s Aquincumban is több példánnyal van kép­viselve. Nyugaton épp úgy mint Keleten, közkedvelt s gyakran a pelta két behajló szára állatalakos kiképzésű, zoomorph ábrá­zolást mutat. 40 Frre legszebb példa Aquin­cumból C. lui. Sextinus conductor építészeti felirata. 41 Az utóbbi szarkofágunk minden­esetre még a III. század első felében készült. A kilenchónapos kislánynak, Aurelia Aure­liának csináltatták szülői, Aurelius Deipas mensor és Aelia Cashia a kőkoporsót. A gyenge csontváz teljesen megfelelt egy kilenchónapos kisleányénak. Az apa foglal­kozása mensor. S1 A szülők neve, Deipas és Cashia, nem latin nevek, s tudtommal eddig Pannóniából ismeretlenek. Deipas Alföldi szerint thrák eredetű. * III— IV. Szarkofágok. a Remete-hegyről. A kiscelli Schmidt-kastély közelében 1929-ben építkezés alkalmával két szarkofág került 36 Említést tettem már róla az Aquincumi múmia­temetkezések c. dolgozatomban. Diss. Pann. Ser. I. 4. 3. lapján. 1935. — Kuzsinszky, Aquincum, Ausgrabungen und Funde. 70 1. Aquincumi Múzeum, leltsz. 495. 37 A mensor változatos felhasználására 1. Pauly­Wissowa, R. E- címszót. V. Kőlapokból összeállított sírláda a Tábor­hegyen. Az Árpád-forrástól északra, a mere­dek hegyoldalban kőlapokból összeállított sírok kerültek elő. így Untisz Mátyás földjén (Táborhegyi-út 14. sz.) a sírt alkotó kőlapok másodszor lettek felhasználva, korábban építészeti rendeltetésük volt (küszöbkő, fara­gott párkányok). A mellékletet a síron kívül helyezték el egy csoportban, mely három bronzedényből és egy nagyobb bronztálca maradványaiból állott. 42 A sírokon kívül elhelyezett mellékletek divata gyakori a késő római időkben. Ilyenek gyakran fordultak elő Dunapentelén is, gyakran ókeresztény 38 Említve Nagy L., Múmia-temetkezések, 31 1. A Remétehegyi-út 33. számú ház építésekor került elő. A telektulajdonos Andrássy Kálmán ref. lelkész, Búj község, Szabolcs megye. 39 Nagv L-, Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. XI y IL, 1928, 68. sk. 1.; Erdélyi G., id. m. 32. 1. Azóta a közreadott szám jelentősen szaporodott. 40 V. ö. Zingerle, Kyknos-Relief in Wien. Öst Jahreshefte XXI—XXII/1922—1924). 229—250.1­u Kuzsinszky, Bud. Rég. XII. 1937, 135. sk. 1. 59.* kép. U. az Aquincum, Ausgrabungen, 99. sk. 1.; R. Egger, Ein syrischer Göttertrias, Wien. Stud. 1,1V. 1937, 187. sk. 1. Nagy T., Budapest története I. 1942. 429. sk. 1. IyXIII. t. 2. sz. 42 Aquincumi Múzeum, lelt. sz. 1929. 6. 541

Next

/
Thumbnails
Contents