Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560

jellegű emlékaiiyaggal. Bronzlemezdíszes fa­ládikát is találtak ókeresztény jelenetes bronzborítással a síron kívül. Korábban ezek­ben gyakran a sírból kihányt mellékleteket láttak. 43 Nyugaton is megfigyelték ezt a szokást (Trier, Köln stb.), hogy sokszor a mellékletek számára a síron kívül külön kis védő-köládát állítottak össze, hogy a föld­nyomás ellen biztosítsák a darabokat. 44 A mi koporsónknál ez nem történt meg, a bronz­edények teljesen összenyomorodtak. A 6. számú képünkön két edényt eredeti alakjában mutatunk be. Ezeket a leleteket konzerváltattuk, amely munkát a Fővárosi Múzeumok konzervátora, Zsiga József vég­zett el. A négy darabból álló, síron kívül elhelye­zett lelet így kiegészített állapotában szépen illusztrál egy zárt ivókészletet, mely jelen esetben sepulchrális célt is szolgált (7. kép). Öntött bronztálca maradványa (8. kép), gondosan esztergályozott, a talpgyűrű külön van ráforrasztva, visszahajló vízszintes pe­reme van* Átmérője kb. 40 cm. Egy fülű amphora (7. kép 1. szám). Ki­egészített és rekonstruált állapotában ma­gassága 24 cm, szájátmérője 5 8 cm, talp­43 Hehler, Jelentés. . . 1912. 206. sk 1.; Supka, Roem. Quartalschr. 27, 1913, 184. sk. 1. 44 V. ö. Fremersdorf, Bonner Jahrbücher. CXXX. 1925. 270—272. 1. átmérője 8'7 cm, A talp közepén 45 cm bemélyedés van. Egyszerű öntött fogója az eredeti helyén volt még. Az edényt a római korban többször kijavították. Ezt mutatja az előrészén két nagy darab lemez­foltozás az egyiken 6, a másiknál 10 nittoló bronzszegeccsel. E tény hosszú ideig való használata mellett bizonyít. Korai darab ; az amphorák elterjedése jellemző a Kr. u. I. századra. Radnóti gyűjtésében olyan darab, mely jóval későbbi időből való leletben for­dult volna elő, nincs. 45 A mi példányunk többszörös foltozása is korai voltát mutatja és hosszú használata mellett bizonyít. Egy fülű korsó (7. kép 2. szám); Nagyon vékony, szinte papírvékonyságix ezüst fallal és díszes öntött bronzfogóval. Az edénynek csak a szája (9. kép) és a fogója (10. kép) maradt meg. Aföldbena vékony teste tönkre ment, de magasságára kb. következtethe­tünk abból, hogy a talpába nehezéknek szol­gáló kerek ólomöntvény megmaradt. Magas­sága 26-—28 cm lehetett. A korsó szájának átmérője . 8 cm, a fogó magassága az ujj­tartóval 16 cm. Edényünkön jellegzetes a fogó, melynek szára levéldíszes, a vége nőifejes maszkban végződik. Ezt a darabot külön már képben ismertette Radnóti. 46 45 Radnóti, id. h. 132. 1. 46 Radnóti A., id. m. Xlj. tábla 3. szám. 5. kép. — Peltadíszes szarkofág a Remete-hegyről (Szfőv. Történeti Múzeumban).

Next

/
Thumbnails
Contents