Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Avarkori temető és honfoglaláskori sírok Rákosról : előzetes jelentés 491-507
• A rákosi 28. számú sír vereteinek másik díszítő eleme, a szíjvégek hátlapjainak párosával (a kisszíj végeken egyesével) egymás fölött elhelyezett háromlevelű növénydísze is a szasszanida művészet formaadó szerepéről tanúskodik. A szervetlenül egymásfölé rajzolt indák elrendezésükkel 32 és világos vonalvezetésükkel még frissen őrzik e nagyobb kultúrközpont kisugárzó erejét. A Pontus mellől Magyarországra sodort népelemek 33 közvetítésével kerülhetett e finom, rajzos minta avarkori vereteinkre. Növényi ornamensünk feltűnik még néhány niosonmegyei és Szeged környéki temető anyagában (Csúny, Nemesvölgy, Sövényháza) 34 ; e későbbi darabok kvalitása azonban jóval gyengébb a rákosi véreteknél. A szíjvégek előlapjainak hüvelyrészén látható palmetta görög eredetű ugyan, szíjvégeinken azonban ugyancsak a szasszanida művészet fogalmazásában szerepel 35 . ' Nagyszíj végünk kétoldalas ábrázolásához a győri sírmező 545. sz. sírjának nagy szíj vége 36 szolgáltatja a legjobb analógiát. Klooldalán sima, párkányos keretben két alkalommal szerepel a fejével hátratekintő kétfarkú oroszlán, míg hátoldalán »párosával félkörbe hajló s hármas levélben végződő indák iigy sorakoznak egymásután hétszer, hogy felváltva majd befelé, majd kifelé hajolnak leveleikkel« (Börzsönyi, i. h.). E levelekből teljesen hiányzik a rákosi példány lendületes, fínomvonalú rajza ; a szár ismételten megtörik szegletesen, a széles sarkos levelek pedig laposan szétterülnek a felületen. A győri nagyszíj vég kétségtelenül későbbi a rákosi darabnál, formakincsével azonban szorosan csatlakozik a rákosi temető népének fémművességéhez. K két temető között további kapcsolatot jelent a győri 356. sz. sír öt darab áttört griffes övverete 37 , amelyek közeli rokonai 2. képünk hasonló övdíszeinek. A győri sírmező idézett darabjait Pettich szerint esetleg e temető »legrégibb bronzöntvényei közé lehetne sorolni« (i. m. 46. 1.). pzen utalás alapján a rákosi temető használatára is értékes adalékot nyerünk/Megjegyezhetjük még, hogy a korongos övveretek és a háromlevelű indával díszes szíjvégek együttesére tanulságos párhuzamul szolgálhat a höfleini sír garnitúrája (Fettich N., A honfoglaló magyarság fémművessége. VI. t., 8—17. képek). Temetőnkben még a 26. és 34. sz. sírok tartalmaztak teljesebb mellékletet. Az előbbiből 8 darab aranyozott csüngős övveret, 1 darab szívalakú övdísz 38 és 1 bronzcsat került elő. Valamennyi öntött, míg a bujtatót és késfüggesztőt vékony kalapált bronzlemezből vágták ki. 39 K sírban szerepelt még 2 darab vékony, símatestű bronzfülbevaló s egy vaskés töredéke. A 34. sz. sír 3 darab griffes övdíszt, 2 darab kisszíjvéget és 2 darab bronzfülbevalót tartalmazott. Temetőnk gazdagságára jellemző, hogy a tömör aranyöntvények sem hiányoztak. Pzek ugyan gyakoriak az avarkori vezér leletekben, de a későbbi temetőkből sem hiányoznak. A 12. sz. sírból származó fülbevalót kezdőképünk mutatja. Pgy másik ezzel azonos példány a 19. sz. sírból került elő apró mellboglár társaságában (lásd záróképünket). E)z utóbbi már lemezes munka, a szélekre felforrasztott gömböcskékkel. Középütt, a foglalatból hiányzik az ékkövet utánzó színes üvegpasztaberakás. Vékony, préselt aranylemezek több sírban is előfordultak (9., 13., 23. számok). Bzekhez kapcsolódnak a 32. sz. sír préselt bronz kisszíjvégei (2. kép, 15—17. számok). Az előoldalak kiszélesedő levelű indadísze aranyozás nyomait őrzi. Hátlapul sima, vékonyra kalapált, körülnyírt bronzlemezt erősítettek fel alul és felül egy-egy apró szeggel (2. kép, 17. szám). 32 V. ö. 0. Wulff, Altchristi, u. byzantinische Kunst. I. 269 1. — A késő-antik és távolkeleti párhuzamokra lásd: A. Riegl,' Spätröm. Kunstindustrie. 1927. 167 1., 31a—b. képek. 33 IJzekről utoljára A. Alföldi, Zur historischen Bestimmung d. Avarenfunde (B. S. A. IX. 1934. 285 sk. 11.). 34/. Hampel, Alterthümer. III. 111 t., 4. kép. II. k., 722. 1. 35 V. ö. Dieulafoy, I/art antique de la Perse.V.95 sk. 11.—A kora-bizanci emlékeken szereplő palmetták kehefylevelci nem hajlanak be volutákba. T,ásd pl. A. Riegl, Stilfragen. 1893. 142., 145. kepék. 36 Börzsönyi A., Arch. Ért. 25. 1905. 28 1. és 1., la képek. — Fettich A T ., Győr története a népvándorláskorban. 1943. XXVII. t., 1—la képek. 37 Fettich N., Győr története a népvándorláskorban. XXII. t., 4.—7. képek. 38 Viselésükre lásd: László Gy., Adatok az avarság néprajzához. Arch. Ért. III. f. 1941. 177 1. és 1. kép. 39 Az egész garnitúrára v. ö. /. Hampel, Alterthümer. III. 76. t. 500
