Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Avarkori temető és honfoglaláskori sírok Rákosról : előzetes jelentés 491-507

Leletkataszterünk szerint tiszta arany ruhadíszek és ékszerek a temető nyugati felében kerültek elő. A temető keleti részén már csak aranyozott bronzöntvények és préselt szíjvégek szerepeltek. A tömör arany ruhadíszek és ékszerek azonban a késői avarkorra jellemző papírvékonyságvi préselt sima aranylemezekkel együtt fordultak elő. Ugyancsak egymás szomszédságában kerültek napvilágra aranyozott öntött griffes övdíszek és indás szíj végek, valamint préselt indadíszes bronzszíjvégek. A rákosi temető használati korát a technika, a díszítő motívumok, valamint a mosónmegyei és győri sírmezőkkel kimutatható kapcsolatok alapján a VIII. századra helyezhetjük. Tanulságos a rákosi temető helyzete a pesti oldal két másik avarkori temetőjével, a Tihanyi-tér, Vezér-utcai és a Lóverseny-térivel kapcsolatban, amelyet e helyen csupán érintünk. Az előbbi sírmező anyagában még hiányoznak az öntött griffes-indás övdíszek. Préselt arany és bronz övdíszek szerepelnek ; ez utóbbiak díszítő elemei azonban rokonok az ú. n. keszthelyi kör mintakincsével.

40 Megjelenik a hátratekintő oroszlán alakja is (Laureae Aquincenses. II. k., IX. t., 15. kép.), azonban nem a rákosi vereteinken látható friss és erőteljes mintázásban. A föntebb már említett Szeged—Csengele-i veretek bizánci mintaképet követő szkématikus ábrázolásai tűnnek itt fel elsatnyult formában. 15 temetőt László Gyula meggyőző fejtegetései alapján a VIII. sz. első felébe helyezzük. A Lóverseny-téri sírmező anyagában a tömör bronzöntvények az uralkodók és az övdíszek áttört palmetta-, vagy laposan kezelt indadíszt mutatnak.

41 A technika és a díszítő elemek ezt a temetőt a VIII. század második felébe utalják. A rákosi temető kronológiai tekintetben közbenső helyet foglal el az említett két másik pesti sírmező között, azonban erősebb szálak kapcsolják a Lóverseny-téri anyaghoz. Kzzel kapcsolatban itt csak a rákosi 26. sz. sír áttört övgarnitúráját említjük fel, amely a Lóversenytéri 1. sz. sír áttört bronzai mellé állítható. Figyelemreméltó, hogy a pesti oldal eddig ismert nagy avarkori temetői mind későkoriak. A korai leletek ezzel szemben a budai oldalon (Parkasrét) és a két nagy szigeten (Csepel) ,

42 illetve szomszédságukban (Szentendre)

43 jöttek napvilágra. A pesti oldal e késői megszállása ligy látszik azzal a nagy belső eltolódással kapcsolatos, amely az avar birodalomban a Byzanz felé vezető utak lezáródása után ment végbe, amikor az avarság a Duna vonala mentén a nyugat felé vezető útvonalakat szállja meg nagyobb tömegben. A pesti oldalon ezenkívül ép a rákosi temető anyaga alapján újabb, a VII. sz. végén betelepedett pontusi bolgár népelemek megjelenésével is számolhatunk. 40 László Gy., I,aureae Aquincenses. II. 1941. 110 1. 41 Nagy G., Arch. Ért. 15. 1895. 125—129 11. és Bp. K. V. 1897. 67 sk. 11. 42 N. Fettich, Arethusá. 1926. V. t., 1—7. képek. 43/. Hampel, Alterthivmer, III. 263—5 t, —Márkiné Poll K„ Arch, íjrt, 47. 1934. 56 sk, 11, ; Mellboglár a 19. sírból,