Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

ép. — Tabán. Az új útvonal melletti földalatti járat nyugatról. Az A

2 B

2 C

2 D

2 fal és az utóbb említett falmaradvány falazási módja, a faragott kövek megdolgozása, a fal mögött talált Arpádkori festett cseréptöredékek, továbbá egy Kálmán király korabeli dénár töredékei, I. Ulászló és II. Lajos dénárja, azonkívül a falon belül talált négy gótikus nyolcoldalúoszlopláb (Ida 8. képen az 5. számot) a bizonyítékai azok középkori eredetének. Azonkívül a támpillérből travertin mészkőből való faragott töredéket vettünk ki, amelyen kőfaragó jel van. (14 a 26. képen a baloldalit.)

7 A legkorábbi térképek, amelyeken az Ördög-árkon átvezető hidak is be vannak rajzolva, az 1686-iki ostrom idejéből valók. Ezeken az ásatások folyamán napvilágra került, fentebb ismertetett A

2 B

2 C

2 D

2 fal tájékán egy híd vezet át az Ördög-árkon. Ez az Ördög-ároknak a Dunába való betorkolásától számított második híd. Az első a Gellért-hegy alatt elvezető út számára szolgál. Ilyen térkép például, amelyen ez a híd is látható, a Hallart-féle Budát és Pestet ábrázoló ostromrajz

8 és egy »Pianta di Buda città reale nell'Ungharia inferiore« feliratú is.

9 A Hallart-féle térkép azért is említésre méltó, mert azon a tabáni utcasorok is be vannak rajzolva. Helyesebben két fő útvonal látható, 416