Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

16. kép. — Tabán. Az új útvonal melletti földalatti járat keletről. amelyről ráismerhetünk a mai Attila-kőrútra és a volt Görög-utcára. Természetesen nem kívánhatunk ezektől a térképektől méretbeli pontosságot, inkább csak képek. A Hallart-félén még a mérték sincsen rajta, amelyben azt készítője rajzolta. A Hallart-féle térkép bizonyság tehát arra, hogy a Tabán főútvonalai már a török uralom végén kialakultak és nagyjában egyeztek a legutóbb lebontott útvonalakkal. Érdekes, hogy a tabáni mecset az első főútvonal mentén, annak keleti oldalán állott, körülbelül ott, ahol most a Szarvaspék háza áll. Hangsúlyozzuk azonban újból, hogy itt teljes pontosságról nem lehet szó. Az Ördög-árokra vonatkozólag nem hallgathatjuk el, hogy nem tartjuk valószínűnek de la Vigne mérnök azon állítását,

10 hogy az Ördögárok ekkor csak két láb (0-63 m) mély és három láb (0-94 m) széles volt, mert teljesen lehetetlen, hogy az azóta elmúlt közel kétszáz esztendő alatt mélyült volna el hat méterre vagy még annál is többre és szélesült volna ki legalább is 8—10 méterre, mert becslésem szerint a nyolcvanas évek elején ezen a.lielyen legalább is ennyi, sőt ennél jóval több is volt a Budapest Régiségei XIV. 417