Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

A falról két fényképet adunk. Az egyik (ld a 24. képet) az A

2

—B

2

—C

2 falrészt ábrázolja C

2 közeléből nézve. A háttérben tehát A

2 sarokpont látszik, B

2-nél a fal megtörik és az előtérben C

2-nél csatlakozik hozzá a támpillér. A B

2

—C

2 falrészlettől B

2 felől tekintve már adtunk egy képet a »Jelentés«-ben

6 A másikon (Id a 25. képet) a C

2

—D

2 falnak a C

2 pont közelében levő részletét adjuk. A C

2 saroktól jobbra látható a támpillér faragott kövektől megfosztott része, balra a lépcsőzetesen alapozott C

2

—D

2 falrész, alatta az agyagba rakott falakkal. Az A

2 B

2 C

2 D

2 fal tetején több helyütt még megmaradt silányabb voltánál fogva, valamint a benne talált újabbkori téglák alapján könnyen megkülönböztethető, a legutóbb lebontott Aranykéz-hez címzett újabbkori épület falazata. Itt ugyanis a támfalat az újabb épület alapjául fölhasználták. A támfalon belül levő törmelék között négy darab gótikus ízlésű nyolcszögletű pillérlábazatot találtunk. (Ld a 8. képen az 5. számot.) A C

2

—D

2 falrésztől északnyugatra, 4-80 m-re ráakadtunk egy szintén középkori fal maradványára. (Ld a 23. képet.) Nagyrészét akkor bonthatták le, amikor az Ördög-árkot beboltozták. Egy másik részét pedig a mellette elhúzódó új csatorna építésekor. Ez a falrészlet a C

2 D

2 falhoz csatlakozó hídfő maradványa lehetett. További kutatásokat az új út kiépítésének sürgőssége miatt itt nem végezhettünk. 14. kép. — Az Árok-utca mellett talált földalatti folyosó. 415