Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

Ugyanilyen boltvállkő és a belőle kiágazó sudarak láthatók két egymás fölé tartozó jókora faragott kövön, amelyek az I. épület belsejéből az »A« pont melletti sarokból kerültek ki. (Iyd az 5. képet.) Az egyik kövön még az eredeti szerkesztési rajz is megmaradt. Ugyanitt került elő több gótikus íves kapubéllet-faragvány is, továbbá boltozati bordák töredékei, azonkívül »F«-nél és az »A

3

«-nál talált lezuhant boltív-, illetőleg boltozatdarabok arról tanúskodnak, hogy itt a XV. századból származó, késő gótízlésű nagy beboltozott helyiség nyomára akadtunk. A legnagyobb valószínűség szerint ez földalatti helyiség lehetett és fölötte még egy vagy két emeletsor. Mellékesen megjegyezzük, hogy e faragvány okon piros, fehér, zöld és fekete színű festés nyomai látszanak. Ez is a föld színe fölötti elhelyezkedésre mutat. Azonkívül a kapubéllet faragványok (Id a 6. képet) az itteni, sima oldalú két szemközti nyílásba alig helyezhetők el. Ennek a helyiségnek a padlószíne a Duna 0 pontja fölött + 8-00 körül lehetett, tehát a közelmúlt talaj színe alatt kb. 4-80—5-30 m-re feküdt. Végül innen nyílott az északi oldalon egy földalatti járat ajtaja és alighanem az új útvonal mellett talált földalatti járat-rész is erre irányult. Ennek tehát földalatti helyiségnek kellett lenni, amelyből a két szemközti öt-öt méter széles kapu más — ma már meg nem állapítható —, tágas földalatti helyiségekbe torkollhatott. Ezt a nagy helyiséget később valamilyen okból, talán az északi oldalon levő földalatti nyílás védelmére F—H

x derékszögben megtörött fallal kettéosztották. Ezen a falon egy 0-40/0-37 m méretű ablakocska és egy félköríves záródású letompított élű 1-20 x 1*65 m bel világú ajtónyílás van, azonkívül »F« pont közelében egy támpillér erősíti. Ezt a falrészletet az újabban épült pince építkezésénél is felhasználták. (Iyd a 7. képet.) Az épület rendeltetését illetőleg csak találgathatunk. Valószínűnek tartjuk, hogy elsősorban védelmi célokat szolgált, egyúttal földalatti úton összeköttetésben volt Buda várával. Erről Bonfini Antal is megemlékszik ismert Decasában,

1 amidőn leírja a mai Tabán helyén elterült királyi kerteket : »Extra arcem in proxima convalle horti subjacent amoenissimi, marmoreaque villa. Huj us propylaeum columnis tessellatis, embrycatisque circumdatum, quae aenea candelabra sustinent. Triumphales sunt villae postes et triclinium cubicu400