Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

lumque cum laquearibus et fenestris usque adeo spectabile, ut lautissimam antiquitatem propius accederet. Qua spectat in hortos, porticus subest. In hortis labyrinthus, ex arboribus consitis institutus. Insuper aviaria, e peregrinis nostratisque avibus : quae ferrea retia coercebant . . . Insuper crypto porticus, prata, lithostrata, piscinae. Turres quoque coenaculis ac pergulis obductae, in quibus coenationes cum vitr

eis speculatoribus usque adeo jucundae, ut nihil putes amoenis«. Az első, amiről megemlékezik, az úgynevezett »Aula marmorea«. Ez Buda várának valamennyi nyugati látképén megtalálható. Négy sarokoszloppal ábrázolják maradványait, ezeknek tetején ércgyertyatartók állanak. Megemlíti azonkívül a fákból alkotott útvesztőt, továbbá a madárházakat, amelyekben hazai és külföldi madarak voltak a rács mögött. Végül rejtett folyosóról, rétekről, kövezett utakról, halastavakról és tornyos épületekről is megemlékezik, amelyekbe üvegezett kilátó- és étkezőhelyek is voltak beépítve. Böiif minek ezt a leírását kiegészíti gróf Leslie Walter nek 1665-ben a szultánhoz vezetett követségében úti káplánként működő Tafferner Pál jezsuita atya idevonatkozó megjegyzése:

2 »Ab arcé descensus in extimo muro arcuatus ad thermas regias et submoenianum hortum deducit«. Erről emlékezik meg Schams is »Beschreibung der Stadt Ofen« c. 1822-ben megjelent müvében, ezeket írván róla:

3 »Ein bedecker Gang führte von der Burg zu dem, in diesen Bezirk eingeschlossenen Königsnunmehrigen Raitzen — oder Neu-Bade . . .«. Nem lehetetlen tehát, hogy az I.-el jelölt épület is egyike azoknak a tornyos épületeknek, amelyeket fenti leírásában már Bonfini is megemlít. Ezt a feltevést támogatják az alább említett leletek is. Ugyanazon a helyen ugyanis a többi faragvánnyal együtt kerültek elő ablakosztó bordák töredékei (Id a 8. képen az 1. számot), egy travertin mészkőből való kisebb medence vagy váza és egy fehér márványból való nagyobb vízmedence töredéke (ld a 8. képen a 3. és 4. számot), azonkívül köldökös üvegek töredékei is, A török idők alatt ezt az épületet, vagy ennek fölhasználásával egy fölötte épült újat, alighanem vágóhíd vagy mészáros foglalhatta el, mert a faragott kő és törmelékréteg fölött az A—E szakaszon (Id a 3. képen levő metszetet) fekete trágyaszerű réteget találtunk marha- és birkaBudapest Bégiséíei XI>'. 401