Budapest Régiségei 14. (1945)

Gárdonyi Albert: A középkori Buda határai 379-395

dott végig. Az erdős terület ugyanis királyi vadászterületül szolgált, melyet a polgárság nem használhatott. Azok a dűlők pedig, melyeket az 1505. évi tizedjegyzék felsorolt, a mai Naphegy, valamint a Délivasúti pályaudvar környékére utalnak, amely helyek szőlőművelés céljaira kiválóan alkalmasak voltak s a polgárságot elsősorban érdekelték. Az előadottakból következik, hogy a középkori Buda város területe valósággal nagyon szűkre volt szabva s ennek következménye volt, hogy a polgárság az iparban és kereskedelemben találta meg megélhetésének forrásait, ami a középkori várost gyorsan felvirágoztatta s polgárait gazdagokká tette. 392