Budapest Régiségei 14. (1945)

Gárdonyi Albert: A középkori Buda határai 379-395

civitatis Budensis) van nevezve, ami szintén a két település közvetlen kapcsolatára utal. A Budával szomszédos Nyék község helyét illetően azóta tudunk többet, hogy az itteni királyi vadaskert és kastély alapfalai felszínre kerültek. (Mátyás király budai vadaskertje = Pestbudai Emléklapok 1931. évf. 40. és kk., 1932. évf. 88. és kk.) Csánki Dezső kutatásai alapján (Századok 1906. évf. 685. éskk.) tudunk egy nagyobb terjedelmű majorról is, mely a budai városi tanács 1333 március 3-án kelt oklevele szerint Buda város és Nyék falu között (inter civitatem Budensem ab una parte et villám Néék ex altera) állott, tehát Nyék falu a majoron túlra esett. Ezt a majort a budai káptalan 1485 július 15-i oklevele szerint Szilágyi Erzsébet halála után Mátyás király a maga számára foglalta le (prefatus dominus noster rex post mortem domine genitricis sue allodium ipsum manibus suis applicans) s a major területére esett az a királyi palota, amelyről Bonfini is megemlékezett. (Item in Budensi agro alterum sibi erat suburbanum ad tertium lapidem, ubi sylvestrium fer arum amplissima sane vivaria spectabantur). A majorhoz ugyanis az 1492. és 1496. évi oklevelek tanúsága szerint (Századok 1906. évf. 716.1.) palota is tartozott, amely hosszú időn át Szilágyi Erzsébet tartózkodási helyéül szolgált (quoddam allodium sive mayerium ac palatium et ortus ac fenilia prope idem allodium sive mayerium adiacentes). Ezt a palotát Mátyás király halála után II. Ulászló király átépíttette s Oláh Miklós már kizárólag az utóbb említett uralkodónak tulajdonította. (l,ateri huius adnectitur aula magnificis exstructa aedificiis Wladislai regis insignis). A kastély helyét ma Garádi Sándor ásatásai nyomán pontosan ismerjük, ettől északra terült el Nyék község, melynek temploma az ásatások folyamán szintén felszínre került. A nevezett major terjedelméről akkor nyerünk kellő képet, ha számbavesszük az ásatások nyomán felszínre hozott palota alapfalain kívül azt is, hogy a budai tanács 1333 március 3-i oklevele szerint a major két nagy út között (in medio duarum viarum seu stratarum magnarum) terült el, ezek az utak pedig csupán a mai Budakeszi- és Hidegkúti utakkal lehetnek azonosak. Maga a major a felhévízi keresztes lovagok területére esett s mindenkori birtokosai földbért (terragium) tartoztak a nevezett lovagoknak fizetni. Ügy látszik, hogy a major helyén eredetileg Nándor nevű község 390