Budapest Régiségei 14. (1945)

Gárdonyi Albert: A középkori Buda határai 379-395

hegy néven (vineam suam in monte Pestiensi) szerepel. A Gellérthegy elnevezés későbbi eredetű, a középkor végén azonban már használatos volt, mert II. Ulászló király 1495 június 6-án kelt oklevelében (MODL 20.319) az alsó hévizek melletti szőlőkről van szó, melyek a Gellérthegy oldalán (in latere montis Sancti Gerardi martiris) terültek el. A Gellérthegynek »Pesti hegy« elnevezésével szemben kapta a budai várhegy a »Pesti újhegy« nevet, nevezték azonban egyszerűen »Pesti hegy «-nék is (Budapesti oktár, I. k. 57. 1., Wencel X. k. 6. 1.), sőt »Budai hegy« néven is előfordul (Budapesti oktár, I. k. 105. és 152. 1., Wencel IV. k. 278. 1.), amint maga a mondott hegyen épült város is köznyelven a Buda nevet viselte, hivatalosan azonban mindig »Pestújhegyi vár« volt a neve. Kánán kívül délről Sasaddal is határosnak kellett lenni Buda területének, mert csupán így volt értelme Mátyás király idézett 1469. évi rendelkezésének, mellyel Sasad területét Budához csatolta. Buda és Sasad közvetlen érintkezése viszont csupán úgy érthető meg, ha feltételezzük, hogy a hajdani dunántúli Pest, illetőleg Kelenföld területe már Budához tartozott. Buda középkori déli határa Sasad területének a beolvadása után már ott keresendő, ahol Sasad déli határa végződött s ezért a középkori Sasad határainak a pontos kijelölése elsőrangú feladat. Sajnos, a török hódoltság tartama alatt Sasadnak még a neve is feledésbe ment s az új német telepesek semmit sem tudtak róla. A Sasad elnevezést Döbrentei Gábor kezdeményezésére az 1847 június 17-i budavárosi közgyűlés újította föl, mely a Sashegytől délre elterülő, addig Burgerberg néven ismeretes szőlőhegyre, valamint az alatta elvonuló országút melletti vidékre ruházta át a Sasad nevet, amiben nagy szerepe lehetett a Sashegynek. Hivatalosan ma is megvan a Sasad elnevezés, amióta azonban a hajdani szőlők helyét lakott városrész kezdi elfoglalni, az elnevezés mindinkább veszít hajdani jelentőségéből. De különben sem tekinthető kétségtelennek, hogy az idézett közgyűlésen Sasad névvel megjelölt terület azonos a középkori Sasad területével, mert a középkori Sasadról határ járóié vél nem maradt fenn. Többen is foglalkoztak már a középkori Sasad területének a kijelölésével, a feltevéseken azonban nem jutottak túl. Ilyen feltevéssel találkozunk Csánki Dezső »Magyarország történelmi földrajza« című munkájában (I. k. 15.1.), amely a vezérkari térképre hivatkozva a Sashegy déli oldalán elterülő vidéket azonosítja a középkori 383