Budapest Régiségei 14. (1945)

Gárdonyi Albert: A középkori Buda határai 379-395

külvárosaként emlegeti. Míg a kisebb Pest területének a beolvadása előtt Buda város határát déli irányban a várfal képezte, addig a beolvadás után a kisebb Pest területének a határa lett Buda város déli határa. Sajnos, a kisebb Pest területének a határait illetően nincsenek megbízható adataink s csupán annyit tudunk, hogy a kánai bencés apátság területével határosnak kellett lennie. Bertalan veszprémi püspök 1240 március 25-én kelt oklevele szerint ugyanis a Kánával szomszédos Kispest szász telepesei a nevezett apátság földjeit hosszabb időn át elfoglalva tartották, vagyis ezekkel a földekkel igyekeztek bővíteni városuk területét. Minthogy pedig a kánai bencés apátság a mai Rózsavölgy feletti 203 méteres magaslaton állott, eddig kellett terjedni Kispest foglalás útján szerzett területének, ami aztán Buda déli határa lett. Wyllermus peterváradi apát 1302 szeptember 1-én kelt okleveléből következtethetünk Kispest nyugati határára, ami utóbb Buda nyugati határa lett. A nevezett oklevél szerint ugyanis a peterváradi cisztercita apát kénytelen volt a kelenföldi tizedek egy részéről a veszprémi püspök javára lemondani s a tizedköteles kelenföldi terület nyugati határa Kelenföld, illetőleg Kispest nyugati határával összeesett. E szerint Kispest, illetőleg Kelenföld területének északi felében a veszprémi püspök, déli felében pedig a peterváradi cisztercita apát voltak feljogosítva a tizedek beszedésére, a két terület közötti határvonalat pedig az a vonal képezte, mely az alsó hévizek — mai Szent Imrefürdő — melletti hídtól kiindulva, a Gellérthegy északi lejtője mentén nyugati irányban haladt s a Sashegy alatt, a Budaörsi-útnál ért véget. Minthogy ez a határvonal a Budaörsi-útnál véget ért, Kispest, illetőleg Kelenföld területe sem terjedhetett tovább ebben az irányban, a Sashegy már kívül esett a város területén. Kispest, illetőleg Kelenföld területéhez tartozott azonban az egész Gellérthegy, sőt a Gellérthegyen túli terület egy része is, mert csupán így érthető meg az 1240 március 25-i oklevél azon megállapítása, hogy Kispest és a kánai apátság szomszédosak voltak. A két terület közötti határvonalat illetően azonban semminemű támpontunk nincs, annak kijelölése ezidőszerint lehetetlen. A mai Gellérthegyet eredetileg Pesti, illetőleg Kelenföldi hegynek nevezték, amint az alatta keletkezett település is mindkét nevet viselte. A Gellért-legenda Kelenföldi hegynek mondta, a budai városi tanács 1388 június 28-i oklevelében (Zichy-oktár, IV. k. 360. 1.) viszont Pesti 382