Budapest Régiségei 14. (1945)

Gárdonyi Albert: A középkori Buda határai 379-395

Mátyás király 1469. évi oklevele szerint (Formulae solennes styli 532. 1.) a középkori Buda területe a beépített városrészeken kívül olyan szűkre volt szabva, hogy a lakosság ellátására alig lett volna elegendő (addit etiam ei non parvum incommodum angustia terminorum et terrarum, de quibus tantum habet, quantum ipsa cum membris comprehendit, et si quid extra moenia habet, modicum est pro sustentatione eius), aminek az a magyarázata, hogy Buda nem volt önálló városalapítás, hanem a pesti új hegyen épült várból lett várossá. Bnnek a városnak a területét pedig maga a Várhegy szabta meg, amely utóbb a várhegy alján keletkezett telepekkel bővült. Az új város hivatalos neve nem is Buda volt a középkoron át, hanem »Pestújhegyi vár« (Castrum növi montis Pestiensis), aminek az a magyarázata, hogy az itteni telepesek azzal a kiváltságlevéllel éltek, melyet IV. Béla király állíttatott ki 1244 november 26-án a pesti telepesek számára, tehát érdekükben állott a Pest elnevezés megtartása. A tatárjárás előtti Pest a dunai rév két oldalán terült el s a dunántúli Pestet IV. Béla király említett kiváltságlevele a dunáninneni Pesttel szemben kisebb Pestnek nevezte, de Kelenföldnek is nevezték a középkori oklevelek, sőt Alhévíz néven is előfordul. Bz a dunántúli Pest olyan közel esett a budai várhegyen keletkezett új telephez, hogy Szapolyai István nádor 1496 június 15-én kelt oklevelének tanúsága szerint csupán a várfal képezte közöttük az elválasztó vonalat {que quidem Pesth ipsa in suburbio castri seu civitatis Budensis nullo intervallo mediante, demptö solo muro castri seu civitatis adiacere). Bnnek a közelségnek az eredménye az volt aztán, hogy a hajdani kisebb Pest, illetőleg Kelenföld területe az idők folyamán teljesen beolvadt Buda területébe s

II. Ulászló király 1495 június 6-i oklevele (MODL 20.389) Buda 381