Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

Az olasz művészet főleg zománcképekkel díszít, amire a magyarországi emlékanyagban is van példa, a márpodi és vízaknai kelyheken. A talpat borító kerek reliefekre Magyarországon kívül (Felsőlövő) inkább nyugaton találunk példát, ahol már a román kelyheken megjelenik (Köln, St. Apostoln., Basel, Történeti Múzeum ; Rathenow, Máriatemplom ; Borga, Dóm; Prenzlau, Mária-templom; Hildesheim, St. Godehard templom). Bzek a kerek relief ábrázolások a gótikában már ritkábban jelennek meg (Neuruppin, Mária-templom ; Brandenburg, Szt. Pál-templom ; Casa-Mari, Apátsági templom ; Crimmitschau, plébánia templom, ez utóbbinál a talpon levő díszítő korongok karéj os rotulusokkal fordulnak elő). A kerek reliefek díszítő alkalmazása sem olyan világos, mint a XIII. századi kelyheken. A XV. században és a XVI. század elején ez a román jellegű talpdíszítés egészen szokatlan. Annál meglepőbb jelentkezése egy általunk elsőízben bemutatásra szánt kehely nél, amely a newyorki kereskedelemben bukkant fel és Mátyás hollós címerét viseli. A kehely maradi formafölfogást árul el, kupája elég alacsony, fölfelé szélesedő és csak öblös aljából következtethetjük, hogy a XV. században készült. Szára hatoldalú, nodusa fölött és alatt egyforma szélességű szalag oldalain, négyzetalakú vésett keretben, betűk foglalnak helyet. I^apos nodusából hat rombuszalakú rotulus áll ki, melyben vésett betűk vannak elhelyezve. A betűk hátterét zománcalap képezhette. A rombuszok élei azonban nem merőlegesen futnak a szárra, hanem elcsavarodnak, éppenígy elcsavarodnak a rotulusok közti felületeket kitöltő halhólyagos díszek, melyeknek rovátkolt mezejéből azt következtethetjük, hogy ezt is áttetsző zománc borította. Mind a csavaros no dus, mind maga a halhólyagos motívum a kehely keletkezései idejét a XV. század derekánál valamivel későbbre valószínűsíti. A kehely korának ez a meghatározása a Mátyás címer valódiságát bizonyítja. (A kelyhet ugyanis nem volt módunkban megvizsgálni.) A csavart nodus, melyre Magyarországon több példa van (a M. N. M. kelyhe), nagyszerűen fejezi ki a későgótika dinamizmusát. Mintha a küllőket és a halhólyagokat a nodus balróljobbra forgásának centrifugális ereje hajlítaná el. A nodus perdülni látszik. ;'..'• * A talp hatoldalú csonkagúla, amely hirtelen megy át vízszintesbe (ez is a XV. századra jellemző talpnyakalakítás). A talp hat ovális oldalú Budapest Régiségei XIV. 353 23