Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

karéjban fejeződik be. Öt karélyban kerek sodronyos keretben domborművek vannak elhelyezve, a hatodik karélyban a Corvin címer és az azt övező felirat látható. A talp függőleges, renaissance ízlésű levéldíszű szegélyen nyugszik, a talpperem hiányzik. A kehely műformái. — mégha el is tekintünk a címer által nyújtott bizonyítéktól — tökéletesen megfelelnek a Magyarországon kialakult típusnak. A kehely eredetének további lokalizálására természetesen még maga a Mátyás címer nem elegendő. Néhány szerény jel azonban a kehely budai eredetét látszik megerősíteni. A reliefek kiváló kisplasztikái tudást árulnak el és a XV. század hatvanas, hetvenes éveire jellemző formaadásuk olyan erős renaissance ízlésben fogant, hogy eredeténél feltétlenül Magyarországra, sőt éppen Budára kell következtetnünk, tekintve a kehely többi részét, melyek Olaszországban nem készülhettek. A részletek fejlettsége mellett is a kehely konzervatív jellegű és így a talpon elhelyezett reliefeket, mint fődíszítést alkalmazza. A Szent János kápolna kelyhéből is következtethetjük, hogy ennek a díszítő elemnek alkalmazása a budai hagyományokba gyökerezett, amit e kehely konzervatív mestere is követhetett. Ezek az önmagában véve szerény bizonyítékok a címer tanuságtételével megerősítve, a kehely készítésének legvalószínűbb helyét a mátyáskori Budában sejtetik. Föltevésünket megerősíti, hogy az elveszett Mátyás templom kincseinek leltáraiban előforduló műtárgyak jórésze Mátyás korából származott. Az emlékek közül sok a Corvin címert és a XV. század második felének évszámait viselte. Nem lehetetlen, hogy emlékünk még a Mátyás templom kincseinek elárverezésekor került külföldre. További eredményeket a kehely közvetlen vizsgálata hozhat. A teljesség kedvéért meg kell emlékeznünk még egy Corvin címerrel díszített kehelyről, mely Brdődy Ferenc kincstárából az 1884-es ötvösműkiállításon került bemutatásra.

60 A kelyhen a Corvin címeren kívül még egy keresztes címer van elhelyezve. Az egyszerű és nemes arányú kehely kupája, már a korszaknak megfelelően erősen meredekfalú, nodusa nyomott, a rombuszvégződésű rotulusokat vésett virágok díszítik. A talpnyak sima, hatszögű hasábot képez. A hatkarélyos talp négylevelű lóherével díszített, de át nem tort talpszegélyen nyugszik, mely kevéssé fejlett vízszintes talpperemben végződik. A kehely magassága 21-8 cm. Az Erdődy kincstár e műtárgyának történetét nem ismerjük, de miután 354