Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

előkelőket illeti meg a hajcsomó.

121 Fischer felveti egyenesen a kérdést, »ob der Haarknoten zur Auszeichnung oder zur Kenntlichmachung gedient habe?«

122 Ezen véleményeket már az ismertetett szőnyi kenotáfium domborműve is alátámasztja, amelyen szintén csak a vezetőn, a legelőkelőbbnek tűnő germánon látunk nodus-t. Ugyanez a személyiség azonban, mint említettük, fej díszszerű szalagot vagy pántot

123 visel a homlokán, azaz ornatiorem capillum. Hz a szalagszerű fejdísz — mint ugyancsak láttuk — az egyik aquincumi lepény mintán is előfordul. Ebből kell kiindulnunk, ha a két bronzfejen levő homloklyuk értelmét keressük : egy homlok- vagy fejdísz applikálásának a módja, lehetősége miatt volt szükség a kis szobrokon ily bemélyedésre. Oly szobrokon, amelyek előkelő személyiségeket ábrázoltak. Schumacher úgy véli,

124 hogy a principes et ornatiorem habentkitétel »kann auf verschiedenartigen Haarschmuck bezogen werden«, s mégis azon a nézeten van, hogy »Tacitus in erster L,inie einen hörner-, busch- oder federartigen Auf bau des Haares im Auge hatte.« A mi homloklyukaink ismeretében fenti szövegnek ezen magyarázata megdől, mert az ilyen ékítmény nem állhatott hajból : e fejeken megvan külön a hajékítmény : a nodus, s megvan a külön fejék alkalmazásának rögzítési lehetősége : a homloklyuk is ! Ammianus Marcellinus említi

125 Chnodomarius-t, az alemannusok királyát, »cuius vertici flammeus torulus aptabatur, anteibat cornu sinistrum.« Már régen felkeltette ez a torulus az érdeklődést szakkörökben, jelentőségét, formáját illetőleg még sem rendelkezünk kielégítő magyarázatokkal. Girke megjegyzi ehhez,

126 hogy az a feltevés, amely szerint a torulus, mint régebben mások s újabban Schumacher hitték, a hajbóbitát (»Haarbusch«) jelentené, Ammianus szóhasználata alapján fenn nem tartható. Megállapítja továbbá Girke :

127 »unter den Tuschzeichnungen der Bibel von St. Paul erblicken wir bei einem Beamten des fränkischen Hofes eine goldgelbe Kopf binde. Vielleicht haben wir uns den torulus des Königs Chnodomar dieser Binde ähnlich zu denken.« Müllenhoff a második idetartozó Ammianus-hélyre (29., 1., 31 : torulo capiti circumflexo) megjegyzi : 128 »Da die Alemannen oder Schwaben die Nachkommen der echten Sueben sind, so stellt der torulus des Chnodomar vielleicht das dar, was Tacitus an unserer Stelle meint.«