Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

A brigetioi kis bronzbüsztön nehéz elképzelni egy homlokpántot, a lyuknak az elhelyezése ezt teljességgel kizárja. Ez inkább a dunapentelei fejecskénél lehetséges, ahol a lyuk a homlok oldalán van. Utóbbinak bemélyülése alkalmas lehetett egy díszes keskeny (arany?) pánt elhelyezésére. E kerekformájú jelenségeknek egy másik s elfogadhatóbb magyarázata vallási, szimbolisztikus tartalmú lehet. Tudomásunk van a germánoknak egy szarvasistenségéről, akit agancs formájával szimbolizáltak a fejen. E tekintetben nagyon figyelemre méltó Girke-nek intuitív megállapítása : »Es muss einmal eine Zeit und ein Gegend gegeben haben, die diese Kopftracht bei den Menschen kannte. Denn der Mensch denkt sich seine Götter nur im Anschluss an das, was er auf Erden sieht. Ob aber die Germanen Hirschgeweihe als Teile der Kopfbekleidung kannten, ist nicht erwiesen. Sehr leicht möglich ist es, dass die Ausbildung des Hirschgottes auf keltischem Gebiete erfolgte.«

129 Nem szabad tévedésbe esnünk, hogy »kelta terület« alatt a pannóniai keltaságot értsük. Ezen kultuszok, mint maguk a germán törzsek is, messze nyugaton fekvő kelta területről jöttek, gondoljunk csak a kelta Cernunnos-szarvakiSL. Feltehető azonban, hogy e kultikus szokások (más germán elemekkel egyetemben) Pannóniának kelta vidékein, így pl. éppen Brigetioban (a kelta Breg-ből származik) is, legalább átmenetileg, feltűnhettek, felburjánozhattak. Számolni kell ez esetben a szarvas-isten kultusza és a szarvakkal ellátott sisakok divatja közötti összefüggéssel is. Nem ismeretlenek ugyanis utóbbi sisakok itt a Közép-Duna mentén is, mint egy aquincumi díszes sírkő harcosának, Castricius-nak két szarvval ékes sisakja is mutatja.

130 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a bronzszobrocskák, de egyben az összes itt közölt germán ábrázolások ismertetését germán nő képmásának a bemutatásával (26. kép)

131 zárhatjuk le. Töredékről van szó, amely egy nő meztelen felsőtestét ábrázolja a fejjel és részben a karokkal. Brigetioban (Szőny) találták, állítólag a Dolichenum leleteivel.

132 Ugyanazzal a magángyűjteménnyel került a Magyar Nemzeti Múzeumba (lelt. száma 4—1933. 97.), amellyel az ismertetett kis bronzbüszt. A 4*7 cm magas bronzszobrocska a mellrészek alatt tört le alsó részéről. Hiányzik a bal alkar és a behajlított jobbkar kézfeje. Belül üres öntésű. Felülete rétegesen lepattogzó sötétzöldes patinával borított. 256