Budapest Régiségei 14. (1945)
Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281
adat teszi lehetővé még két másik in. nemzeti múzeumi bronzfejnek 104 a barbár-karikatúrák közé való sorolását. Utóbbiak még nagyobb eltérést mutatnak az ismert barbártípusoktól. Minden esetre azonban igen beszédes maradványai annak, hogy mily kedvelt tárgya- volt a római kisplasztikának itt a Duna mentén is az idegen, a rómaiak szemében groteszk, Martialis szerint nevetséges, a gyermek szemében pedig egyenesen ijesztőhatású barbár alakok mintázása. Miután teljesen meggyőző kritériumok arra nézve, hogy ez esetekben is germánok 22. kép. lennének az ábrázoltak, nem állanak rendelkezésünkre, Pann ómat uiheiyü • , , ,1 • ','• '•'»•••'/•'• i -ï kisbronz a Magyar eltekintünk azok bemutatásától. A rajtuk mégis eszlel- -Nemzeti Múzeumból. hető germán jellegzetességek közül feltűnő az egyik fej tetejének közepén lendületes csomóba hátrafésült haj. Idősebb, elől már kopasz ember karikatúrájáról lévén szó, ezen jelenségre könnyen alkalmazhatók Tacitus szávai : 1QS .. .Apud Suebos usque ad canitiem horr entern capillum retro sequuntur, ac saepe in ipso vertici religatur... Bzzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy egyes ábrázolásokon a fejbúbon látható hajcsomó — Harald Koethe szerint 106 — a hivatásos bajvívók, különösen az ökölvívók jellegzetes hajviselete. A hivatkozott példák azonban erősen elütnek a pannóniai germán ábrázolásokon észlelt suebus nodus-tól. A pannóniai, helyesebben magyarföldi bronzszobrocskák tanulmányozása két szempontból különösebb fontosságú ; részben a már ismertetett egyéb anyagú ábrázolásokkal való egybevetéssel módunkban van ugyanis bizonyos jelenségek alapján a germán-viselet két felmerült problémáját kissé megvilágítani. Az egyik a már említett övkorong (Gürtelplatte) kérdése. Az ősgermán ruházat ezen tartozéka a római korban szembetűnő módon két, egymástól nem messze fekvő dunamenti tábor körüli maradványokon jelentkezik. Megtaláljuk —• mint említettük —- a brigetioi dombormű középső germánján és a Museum Vindobonense bécsi lelőhelyű, egész alakot ábrázoló bronzszobrocskáján (23. kép.) 107 A 11 cm magas szobrocska kétségtelenül applikáció volt valami bútorfélén, miként ezt durván 247
