Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

Az are hosszúkás, lefelé keskenyedő, gonddal terhes homlokán közé­pen mély függőleges barázda látható, ezt a komorságot fokozza a két­oldalt felhúzott dús szemöldök vonala. Tekintete merev. Széles, tompa orra alatt a bajusz végei felé vastagodik, míg duzzadt alsó ajka alól kiinduló s az égő nyílásba átmenő szakálla olyan kecskeszakáll-féle. Haja, hátulról előre fésülve a felső homlokot és halántékot takarja egyenetlen haj csomókkal, míg nagyobb része a jobb halántékon a jellegzetes germán hajcsomóba, nodus-ba kötve mint egy szarv áll ki a fejből. Maga a nodus kissé primitív módon formált, nem adja vissza a haj becsa varasának és csomóba-kötésének módját, miként azt pl. a bronz­szobrocskáknál látjuk. A kerek beöntőnyílás nincs ponto­san a homlok közepén, inkább kissé annak jobboldalán. Bz lehet csak véletlen dolga, de lehet esetleg — mint a bronzfejeknél jelentkező hasonló alakú és elhelyezésű lyukaknál látni fogjuk — jelentőségteljes dolog is. Az igen kifejezően megmintázott arc ügyes kézre vall. A művész egy jellegzetes típust formált meg ez esetben, annyira, hogy a jellegzetességekből még a germán nodus nélkül is biztosan lehetne következtetni az ábrázolt nemzetiségére. A haj kezeléssel egyetemben az arctípusból a mécses korára is lehet következtetni. Már a mécses égő részének formája is korábbi, Kr. u. I. századba visszamenő (de, különösen nálunk, még a II. század közepén is divatos) mécstípusra vall. Az ábrázolt germánt illetőleg pedig már az első tekintetre szembeötlő, hogy nem az eddig tárgyaltakkal azonos felfogással, ábrázolási móddal van dolgunk, hanem egy korábbi, nyugati germán-típussal. Nem sorozhatjuk — ha szabad mondanunk — a marcus-i körbe, hanem minden jogunk megvan arra, hogy az agyagfejben a Traianws-oszlopon szereplő germánokkal való azonosságot állapítsunk meg, a rokonvonások szinte a legapróbb rész­letekig megtalálhatók: a szemkezelésben, a dús szemöldök, az orr, bajusz és szakáll kezelésének feltűnő egyezésében. Mindezeken felül pedig az arckifejezés, a gondtól nyomott homloknak, legkivált azonban a többé­ke vésbbé rendezetlen s homlokba húzott hajnak a megmintázása oly megdöbbentő hasonlatosságot árulnak el a Traianus-oszlop germán­18. kép. Germánfejel ábrázoló agyagmécses Eszékről. Osijek Museum. Budapest Régiségei XIV. 241

Next

/
Thumbnails
Contents