Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

szakállú arcot dúsan hullámos haj koronázza. Általában az előbbi alaknál jóval öregebb embernek, beesett mellű aggastyánnak a benyomását kelti. Miként jobb karját — mint Alföldi vélte — ez a kétségtelenül lerogyott, sőt fekvő alak nem lándzsadöfésre tartja (hiszen lándzsája, vagy inkább botja ott fekszik előtte), akként nem téveszthet meg bennünket a feje felett látható tárgy sem, amiből, azt fövégnek nézve, Alföldi (rajz "hiányában) szarmata jazig harcosra következtetett.

83 Szinte kínos pontossággal, rendszerességgel ott vannak ugyanis barbáraink mellett nehéz helyzetükben elejtett fegyvereik : mindegyik mellett annak dárdája és pajzsa. Ha az eddig elmondottak nem győzhettek meg bennünket teljes hitelességgel afelől, hogy leigázott germánokkal van dolgunk, akkor az aquincumi fazekas műhely lepénymintáinak már ismertetett első típusán szereplő pajzsok a maguk ősi germán típusaival minden kétséget eloszlatnak e földön fekvő két alak nemzetiségét illetőleg. A diadalmenetes lepény mintán ismételten szereplő, tompa hegyű, illetőleg hatoldalú pajzs egyik csücske formál oly jellegzetes föveget a középen fekvő germánnál. Ez tehát a mellette levő barbárhoz tartozó germán pajzs, amelynek nagyobb részét a másik germán feje eltakarja. Utóbbinak fegyverei fölötte, illetőleg (távlati megrajzolással) mögötte fekszenek : csúcsosan ovális pajzsát sem tartja, hiszen bal karjának vonala egészen bal combjáig követhető. I^ábai alatt látható felirat : M VERVS a minta készítőjének a nevét árulja el. Utóbbi típus lovas-alakja egészen is megmaradt egy agyagbélyegzőn (9. kép.),

84 »mely — Kuzsinszky szerint — a császár képmását féligmeddig felismerhetővé teszi. A göndör haj és hosszú szakáll — szerinte — legalább is azt mutatják, hogy Marcus-ra vagy Lucius Verus-ra gondolhatunk, kiket már egy előző mintán láthattunk.

85 így még jobban meg volna adva a tárgyi kapcsolat mintáink között és az idő is meg volna határozva, amelyből azok származnak«, állapítja meg Kuzsinszky. A legyőzött ellenséget jelképező alakokra vonatkozó fentebbi megállapításaink alapján minden jogunk megvan arra, hogy a diadalmasan 12. kép. — Az előbbi kép vonalas rajza a fazekas mester jelzésével. Aquincumi Múzeum. 232