Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

13. kép. — Lepénymintatöredék a komáromi Milch-gyüjteményböl. Magyar Nemzeti Múzeum. vágtató császárban itt is Marcus Aurelius-t lássuk. Ebbe a csoportba tartozik a bécsi Kunsthist. Museumnak Ószőnyből származó lepényminta-töredéke is.

86 Iyovon vágtató császárt ábrázol. Kuzsinszky szerint »ugyanaz a göndör haj és szakállas arc jellemzi, úgy hogy ha nem is lehetett Marcus-é vagy Lucius Verus-é, annál nagyobb valószínűséggel Commodust ábrázolta.« Alföldi kétségtelenül Marcus Aurelius-t ismeri fel benne. A barbár — legalább a töredéken —hiányzik. A fénykép szerint azonban a ló bal mellső lábánál a domborodások arra vallanak, hogy itt is kellett valaminek lennie. Hz esetben nem nehéz az ábrázolás cselekményét és a császár személyét illetőleg az előbb tárgyalt ábrázolásokkal ezen töredéket kapcsolatba hozni. Annál nagyobb jogunk van erre, mert Szőnyből, Brigetioból egy másik lepényminta-töredék is ismeretes, amely szintén ezen csoportba tartozik.

87 A komáromi Milch-gyüjteményből került a M. Nemzeti Múzeumba (lelt. száma : 4—1933, 83.). Négy darabból összeragasztott csonka negatív forma, amelynek gipsz-lenyomatát mutatjuk be. ( 13. kép.) Primitív módon rovátkolt díszű keretben felágaskodó lovon ülő alak — a császár — a képsíkba kifordulva és lefelé nézve dárdáját felemelt jobbjával a ló hasa alatt ,.1- A u t-• i>, A » i\ J J 14, kep. — Agy ágkor ongtoreaek Aquincumból. hátára lerogyott alak felé Aquincumi Múzeum.