Budapest Régiségei 14. (1945)
Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281
9. kép. — Lepénymintához szolgáló bélyegző Marcus Aurelius lovas ábrázolásával. Aquincumi Múzeum. a lepényminta készítőjének naiv felfogása szerint, éppen leszúrni készül. A ruházat is germánra vall, megvan továbbá a jellegzetes szakáll is, sőt a rosszabb példány germánjánál még mintha a süvege alól kikandikáló nodus is látható lenne. (7. b kép.) A kérdést, hogy tényleg germánábrázolással, illetőleg germánok felett aratott győzelem diadalmenetével van dolgunk, mindezeken felül kétségbevonhatatlanul eldöntik a diadalív trófeuma mellett és a jelenet alatti körszelvényben látható fegyverek, amelyek — ha csak a pajzsokat, nyilat, de legkivált a germán fúvó hangszereket: a lurum-ökat tekintjük — kimondottan germán hadizsákmányt akarnak ábrázolni. A barbárok, germánok feletti győzelmet szimbolizáló aquincumi lepényminták második típusa a leigázott ellenségen keresztül gázoló, lovagló császárt ábrázolja. A győzelem jelképe gyanánt itt is szerepel a császárt koszorúzó Victoria. Bgy lepényminta-töredéket (8. kép.) és a bélyegző formájában külön megmaradt középrészt a császár alakjával (9. kép.) ismertet Kuzsinszky az aquincumi (gázgyári) nagy fazekastelep területéről. 80 Alul egy »barbár alakja, melyet a ló, két mellső lábát magasra emelve, leteper. A menekülő barbár félig térdre esett, de fejét visszafelé fordítja és kezét magasra felnyújtja, hogy kegyelmet kérjen a császártól. Jellemzésére '•'••i£.>7 %' e l y /^ nysuto •' r mmtabol germán ábrázolással. szolgál a hosszú haj és a ráncos ruha, Aquincumi Múzeum.
