Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

5a. kép. — Az óbudai Kálvin-utcai középkori templom egyik oszlopdísze germán ábrázolással. germán kidomborodó alakja díszít.

77 Az övvel tartott nadrágot viselő alak mindkét kitárt karjában -— a középkori kőfaragó önkényes felfogásának megfelelően — egy-egy kerek pajzsot tart. (5a. kép.) Ettől eltekintve formája, törzsének, fejének, végtagjainak minden mozdulata szinte kiáltóan antikjellegű s első tekintetre is leigázott barbár, jelen esetben germán ábrázolását kelti bennünk. Az emlék kiváló ismertetője, Horváth Henrik szerint »a római provinciális művészetből vett kölcsönről van szó.« A barbár alak »valószínűleg"olyan mintakép után készült, mely a maga idejében hasonló típust követett, például a Marcus Aurelius oszlopét.« Az ábrázolásnak Horváth egyébként — igen helyesen — apotropaikus értelmet tulajdonít. A formatés tartalmi klasszikus elemek átvételét egyébként a korszak szellemiségével, a késő-román klasszicizmussal magyarázza. A nagy gonddal kidomborított pannóniai összefüggést fentieken felül Horváth szerint még »az a körülmény is igazolja, hogy ugyanebben az épületben, sőt teljesen megegyező profilképzéssel, másodlagos elhelyezésben átfaragott római oltárkövek szerepelnek.« A magyarföldi tudatos román klasszicizmus figyelmét tehát még a pannóniai antik germán-ábrázolások sem kerülték el. 2. Agyagtárgyak. Az anyagra, méretre és rendeltetésre nézve szerényebb jellegű agyagemlékek germán-ábrázolásai nagy jelentőségűek abból a szempontból, hogy gyakran a császár képe szerepel rajtuk. Ez a jelenség 6. kép. — Lepényminta kiöntött mása Marcus Aurelius triumphusával. A quincumi Múzeum.