Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

se A korai óegyiptomi falfestészet ben, amint­hogy a körszeletes hálózatos díszítés Egyip­tomba vezethető vissza: Poulsen, Die deko­rative Kunst d. Altertums, 13, Abb. 19. Id. Girard, 1& Peinture Antique 11., 12., 1., Fig. 3. 87 A szalagfonadék történetéhez Id. még : Wollanka, Öst. Jhefte 25 (1929), 12—13.1. 8 8 Blake, Roman mosaics of the second century in Italy, Memoirs of the Amer. Acad, in Rome XIII. (1936), Plate 13, Fig. 1. so Tsontchev, Annuaire de la bibi. nat. et du musée nat. de Plovdiv 1937—39. évf. 151. o., Fig. 27. 9 0 Nagy Lajos, Az O. M. Rég. Társulat Évk. II. évf. (1923—26), 105. és 113. 1. 9i Dar emberg-Saglio-Pottier, Dictionnaire opus musivum c, 2106. o. ; Wollanka, Öst Jhefte 25 ( 1929), 10—11. o., egyéb irodalommal. A pelta-kombinációk : Deonna, Genava 13, 1935, 214, Fig. 6. 92 Gusmann, Villa Hadriana, Fig. 332., 227. o. ; Blake, Memoirs of the Amer. Acad, in Rome XIII. (1936), Plate 12, Fig. 2, Pp. 81, 203. 93 Wollanka, Öst. Jhefte 25 (1929), 13—14. o., egyéb irodalommal. 94 így pl- a stobii mozaikokon : Mano-Zissi, Mosaiken in Stöbi, Bulletin de l'Institut Arch. Bulgare X. (1936), 285. o. 9 5 így pl. korban meghatározva Aquileia­ban (Blake, Memoirs of the Amer. Acad, in Rome XIII., 1936, Plate 30, Fig. 3 ; kora : Kr. u. II. század) és Trierben (Trierer Zeitschrift 13, 1938, 243. o., Abb. 17; kora: Kr. u. III. század). 96 Journal of Roman studies 24, 1934, Plate XI. és 204. o. Kora a Kr. u. I. és II. század fordulója. Aquileiai példa: Brusin i.m. 72, Fig. 43. 97 Blake, Memoirs of the Amer. Acad, in Rome XIII. (1936), Plate 10, Fig. 4. 98 Sacken i. m. 286. 1. és 1. j. 99 Blake, Mosaics of the late empire in Rome and vicinity, Memoirs of the Amer. Acad, in Rome XVII. (1940), Plate 11, Fig. 2 és 124. 1. loo Általában a mozaikszemcsék anyagához Id.: Müller, Bericht über den VI. internat. Kongress für Arch. Berlin 1939, 161. o. A mozaikpadozat kifejlődéséhez : Nagy Lajos, Arch. Ért. 41, 1927, 193—195. o. íoi Az így megjelenő Apollóhoz ld. p. o. Gusmann, Villa Hadriana Fig. 491, 285. 1. ; Reinach, Répertoire de la statu­aire I. 243. 1., pi. 479; III. 234. 1. Hermes-Mercurius feltartott jobb­jában szőlőfürtöt tartana, baljában pedig a gyermek lenne : így p. o. Memoirs of the Amer. Academy in Rome X. (1932), pl. 11, Fig. 3 : Hermes at Olympia. Dionysos = Bacchus feltartott jobbkezé­ben szőlőfürt vagy korsó lenne, amelyből bort öntene a bal kezében tartott ivócsévSzébe ; v. ö. Reinach i. m. I. 376. 1. Pl. 677,-8., 379. 1. Pl. 678/E, 383. 1. Pl. 686, 386. 1. Pl. 690/A; II. 121. 1., 122. 1. ; III. 33., 236., 240. 1. 102 Nagy Lajos, Szépművészet I. (1940), 33. 1. ; Budapest története I. 595. 1. ; a pannóniai stukkók összefoglaló át­tekintése ugyanitt. 103 Arneth, Mitteilungen der Central Commission II. (1857), 165. o. A kiskunfélegyházi Városi Múzeumban őrzött római falfestmény­töredékek (Milecz János gyűjteményé­ből) is bizonyosan palotánk falairól szár­maznak. 104 Nagy, Lajos, Mitteilungen des Deutschen Arch. Inst. 41, 1926, loo o. los Kuzsinszky, Aquincum, 21. o., 28. kép (Budapest Műemlékei 1925) ; Nagy Lajos előbb i. m. 99. o. Abb. 5. 106 Ezen falfestési stílushoz : Nagy Lajos, Arch. Ért. 39, 1922, 131. o. és Bud. Rég. 12, 1937, 45—46. o. nyomán: Éber, Művészeti Lexikon 266. o. ; a szomszédos tartományokkal kapcsolat­ban ld. p. o. Blanchet, Étude sur la décoration des édifices de la Gaule Romaine, 116; Pagenstecher, Rom. Wandmalereien am Bodensee und Jura, Germaniall. (1918), 35—36. o. ; Stähelin, Die Schweiz in röm. Zeit, 380—381. o., 2. j. ; a németországi rómaikori fal­festészet áttekintésével kapcsolatban : Stziner, Trierer Zeitschrift II. (1927), 64. és 67. o. Ebért, Südrussland im Altertum 331. Az aquincumi falfestészet irányaihoz, jellegéhez legutóbb : Nagy Lajos, Buda­pest története I. 591—4. 1. 107 A fal három egymás feletti zónára osztva, az elválasztás bekarcolt vonalakkal, vagy keskeny csíkkal, a fal felső végén koszorú, girland vagy valami eszköz festve ; v. ö. Wirth, Röm. Mitt.|44, 1929, 145—6. o. los Fremersdorj, Trierer Zeitschrift 9, 1934, 58—9. o., Tafel A. Fremersdorf (-Klin­kenberg), Der röm. Gutshof .., 55—6, 58 es T. 24/3 : széles egyenes sávra merőleges keskeny esik,-„Flott impresz­szionista stílus". 140

Next

/
Thumbnails
Contents